Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Jenei Károly: A pénzintézeti üzemi bizottságok működése 1945–1948-ban / 121–137. o.

A pénzintézeti üzemi bizottságok működése 1945—1948-ban 129 vásárlásra, magtelepek helyreállítására és gépi berendezéseinek pótlására,

38 a magyar könyvkiadás támogatására,

39 konzervgyárak helyrehozására és konzervgyártásra,

40 kötöttíorgalmú kenyérgabona felvásárlására

41 és még sok más célra. Ezek között legjelentősebb volt a másfélmilliárd pengős iparindítási hitelakció.

48 A hitelakciókat a bankok bonyolították le. A kölesönmegállapodásokat a bankok kötötték meg a hitelt igénylő vállalatokkal, majd váltókat írattak alá velük, melyeket azután a Magyar Nemzeti Bank visszleszámítolt. A pénzintézetek a folyósított hitelek után költségeket számíthattak fel. Az egyes bankoknak a hitelakciókban való százalékos részesedését a TÉBE állapította meg a szokásos kvóta alapján. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a hitelek kétharmadát a két nagybank, a Magyar Általános Hitelbank és a Kereskedelmi Bank kapta meg, a kisbankok részesedése jelentéktelen volt. A speciális üzletkörű pénzintézetek más feladatokat kaptak. Az Országos Központi Hitelszövetkezet mezőgazdasági hiteleket folyósított, majd a földművesszövetkezetek hitelellátását végezte.

43 Az Országos Földhitelintézet pedig a földalap tulajdonába került mezőgazdasági üzemeket kezelte.

44 A pénzintézetek valójában tehát a Magyar Nemzeti Bank kölcsöneivel dolgoztak, régi üzletágaik jó ideig szüneteltek. Jelzálogos hitelek folyósítása időszerűtlenné vált, a takarékbetétképződést pedig a pénzszűke gátolta. Az újjáépítés és a gazdasági felemelkedés számára igen nagy veszélyt jelentett viszont az a körülmény, hogy a bankok jó része az állami hitelakciókon szerzett jövedelmét spekulációs célokra fordította, arany és valuta vételével s eladásával üzérkedett. Itt volt azután döntő szerepe a banki üzemi bizottságok ellenőrző feladatkörének. Az üzemi bizottságok nagy része átérezte felelősségét és határozottan ragaszkodott ellenőrzési jogainak a gyakorlásához. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank üzemi bizottsága 1945. április 25-én figyelmeztette az igazgatóságot, hogy a folyó üzletekről, személyzeti és más ügyekről előzetesen tájékoztassa a bizottságot. „Mert az üzemi bizottság is felelős az üzletvitelért, nem kívánatos tehát, hogy a Pénzintézeti Központ revíziója alkalmával tájékozatlan legyen."

45 Hasonló felelősségérzet vezette a Kereskedelmi Bank üzemi bizottságát, midőn működése első percétől kezdve nem szűnt meg sürgetni, hogy a vezetőség az ellenőrzés leghatékonyabb módját, az üzleti könyvekbe való betekintést tegye lehetővé.

46 Ugyanilyen eréllyel kérte, hogy az igazgatóság az üzemi bizottsággal minden iratot és sajtóközleményt láttamoztasson, a személyzeti osztályhoz delegált üzemi bizottsági tag ellenjegyzése nélkül semmiféle pénzösszeget ne fizettessen ki.

47 A tőkés bankigazgatóság csak hónapokon át tartó vita után szánta rá magát arra, hogy az üzleti könyvekbe való betekintéshez hozzájáruljon.Az üzemi bizottság az igazgatóság merev ellenállása ellenére következetesen és fáradhatatlanul folytatta a harcot ellenőrzési jogkörének kiterjesztéséért. Az ellenőrzés érdekében már nem tartotta elegendőnek, hogy tagjai az igazgatósági és végrehajtóbizottsági üléseken 08 KGL, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank iratai, TÉBE körözvények 4421. sz. 39 Uo. 4453. sz. 40 Uo. 4451. sz. 41 Uo. 4464. sz, 42 Uo. 4405. sz. 43 KGL, OKH iratai, Titkársági okmánytár 1799. sz. 44 Pesti Tőzsde, 1946. jún. 6. 45 KGL, Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank iratai, 161. cs. 46 KGL, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank iratai, Titkársági okmánytár 12 694. sz. 47 Uo. 9 Levéltári Közlemények XXXI.