Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Jenei Károly: A pénzintézeti üzemi bizottságok működése 1945–1948-ban / 121–137. o.
128 Jenéi Károly Az üzemi bizottságok az alkalmazottak ellátásának a lehetőségekhez mért biztosítása mellett, sokat tettek a munkaszervezés, a munkaerkölcs és munkafegyelem megszilárdítása terén. A háború a munkafegyelmet különösen meglazította. Egyes alkalmazottak hosszabb időn át indokolatlanul távolmaradtak, vagy élelmiszer beszerzésének ürügye alatt vidékre utaztak. Az üzemi bizottságok az indokolatlanul távollevők ellen fegyelmi eljárást indítottak. 30 Beosztották a munkaidőt, az osztályokon jelenléti ívek bevezetését kezdeményezték, az osztályok átszervezésére javaslatokat tettek. 31 A legnehezebb feladatot a bankok ügy- és üzletvitelének az ellenőrzése , jelentette. A kormány, hogy a munkabérek fizetésében és a termelésben fennakadás ne legyen, a felszabadulást követő hónapokban jelentős összegeket bocsátott a pénzintézetek útján rendelkezésre. 32 Nem volt tehát közömbös, hogy a kiutalt hiteleket milyen célokra használták fel, a bankok saját és takarékbetét tőkéiket az újjáépítés szolgálatába állították-e? Az egész bankügy ellenőrzése szempontjából döntő feladat volt a Magyar Nemzeti Bank állami ellenőrzésének hatályosabbá tétele. A bank vezetését a felszabadulás után az ideiglenes kormány által kinevezett új elnök vette át a főtiszt viselőkkel együttesen, akiknek soraiból a nyilasok által elmozdított régi főtanács az új üzletvezetőséget kinevezte. A régi főtanács azonban csak néhány hónapig működött, a bank irányítását 1945. októberében az átalakított új főtanács vette át. Ugyanakkor a bank kormánybiztosát széleskörű ellenőrző jogkörrel ruházták fel annak biztosítására, hogy a bank üzletvitele, hitel- és devizapolitikája a kormány célkitűzéseinek megfeleljen. 33 Korábban már említettük azt a katasztrofális pénzhiányt, mely a felszabadulás után a gazdasági életet megbénulással fenyegette. A gazdasági élet vérkeringésének megindítására a legsürgősebben pénzre volt szükség. Az új bankjegykibocsátás hihetetlen nehézségek árán indult meg. A Magyar Nemzeti Bank a forgalomból már régebben kivont bankjegyek kliséinek felhasználásával nyomatott és hozott forgalomba új fizetési eszközöket. 34 Ilyen módon szerény mértékben sikerült a gazdasági élet hiteligényét kielégíteni. A kormány elsősorban a gyáripar részére igyekezett segítséget nyújtani a romeltakarítási és helyreállítási munkálatokra. A gazdasági élet ebben az időszakban, mint egyetlen hitelforrásra, a Magyar Nemzeti Bankra támaszkodhatott. 35 A Szovjetunió elsőnek sietett a magyar gazdasági élet segítségére: 1945. márciusában 100 millió, áprilisban 250 millió, májusban pedig 500 millió pengő kölcsönt nyújtott a magyar kormánynak, melynek jelentős része volt abban, hogy a termelés mozgásba lendült, a gazdasági élet megélénkült. 36 A Magyar Nemzeti Bank a gazdasági élet helyreállítására megindított hitelakciókat fokozatosan kiszélesítette. Kölcsönöket folyósított a Budapestén és környékén megrongálódott épületek tetőzetének megjavítására, 37 vetőmag30 KGL, Országos FöldMtelintézet iratai, 1946. évi titkársági levelezés. 31 KGL, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank iratai, Titkársági okmánytár 12 694. sz. 32 Magyar Nemzeti Bank havi közleményei, 1945. 1—6. sz. 33 A Magyar Nemzeti Bank főtanácsának jelentése 1944—1946. évről. 16. o. 31 KGL, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank iratai, 1944—1946. évi igazgatósági jelentés. 35 Uo. 86 A közgazdaság évkönyve. Budapest, 1947. 322. o. 87 Magyar Közlöny, 1945. 83. sz.
