Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Jenei Károly: A pénzintézeti üzemi bizottságok működése 1945–1948-ban / 121–137. o.
A pénzintézeti üzemi bizottságok működése 1945—1948-ban 127 nyugdíjazása előzetes tudomásuk nélkül nem történhetett meg. 23 A kollektív szerződéseket ugyan a Magánalkalmazottak Szabad Szakszervezete kötötte a Takarékpénztarak és Bankok Egyesületével, a szerződések betartását azonban az üzemi bizottságok ellenőrizték. Figyelmük emellett kiterjedt az alkalmazottak demokratikus szellemű átnevelésére is. Különösen a nagybankoknál jó ideig kellett az üzemi bizottságoknak harcolniok többek között azért, hogy a hivatalsegédeket nagyobb megbecsülésben részesítsék, magán célokra ne vegyék igénybe, vagy hivatalos időn kívül ne foglalkoztassák. Meg kellett értetniök a bankok alkalmazottaival azt is, hogy az egymásközti érintkezésben demokratikus magatartást tanúsítsanak, fizikai és szellemi munkavállalók , között különbséget ne tegyenek. 24 Az üzemi bizottságok működésük kezdete óta harcoltak a ,,rangos" tisztviselők, a cégvezetők, aligazgatók ós ügyvezető igazgatók magas létszáma és túlzottan nagy fizetése ellen. A Kereskedelmi Bank üzemi bizottsága már 1945. március 3-án állást foglalt a rangos tisztviselők magas létszáma ellen. ,,Abank pénzügyi helyzete nem engedi meg — állapította meg az üzemi bizottság határozata — a rangos tisztviselők jelenlegi létszámát, egyébként is kifogásolható, hogy az előző rendszer haszonélvezői a pusztulás szélére vitt intézettől ugyanazt a javadalmazást húzzák, mint régen". 25 Ugyanekkor az üzemi bizottság annak a kívánságának adott hangot, hogy a rangok és fizetések megállapításánál jövőben a végzett munka, a rátérni sttsóg és a szolgálati idő legyen a mérvadó. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank 1945. március 27-i ülése is hasonló okokból tiltakozott a rangos tisztviselők létszáma és javadalmazása ellen. 26 A pénzintézeti üzemi bizottságoknak fontos feladatköre volt az alkalmazottak ellátásának, élelmezésének a biztosítása. A szűkös élelmiszerkészletek, a pénz vásárlóerejének fokozatos romlása és a cserekereskedelem elterjedése időnként kérdésessé tették még a napi egytál ételt kiszolgáltató menzák működését is. Élelmiszert jóformán csak vidékről lehetett beszerezni. Az alkalmazottak ellátásának megjavítására csaknem minden nagyobb pénzintézetben az üzemi bizottságok kezdeményezésére ezért beszerzési csoportok létesültek. A beszerzési csoportok működését az üzemi bizottságok állandóan ellenőrizték, eközben pedig folytonos harcot vívtak a bankvezetéssel a beszerzési csoportok kellő támogatása érdekében. 27 Ez a harc nem mindig járt eredménnyel. A Kereskedelmi Bank üzemi bizottsága hónapokon át sürgette, hogy az igazgatóság szerezzen be teherautót az alkalmazottak élelmiszer és tűzifa ellátásának megjavítására. Az intervenció azonban sikertelen maradt, holott ugyanakkor az igazgatóság több személyautót vásárolt. 28 Eredménytelen maradt az üzemi bizottságoknak az a törekvése is, hogy a bankok nyugdíjalapjainak újjáépülő házaiban a lakás nélkül maradt kisfizetésű alkalmazottak otthonhoz jussanak. Az igazgatóságok az elkészült lakásokat az üzemi bizottságok minden tiltakozása ellenére rangos tisztviselőknek vagy olyanoknak adták bérbe, akik az újjáépítés költségeinek nagy részét vállalták. 29 23 KGL, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank iratai, Titkársági okmánytár 12 694. sz. és KGL, Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület iratai, 11. cs. 24 KGL, Magyar Ált a 1 ános Hitelbank iratai, 227. es. 26 KGL, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank iratai, Titkársági okmánytár 12 694. sz. 26 KGL, Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank iratai, 161. cs. 27 KGL, Mi^yar Általános Hitelbank iratai, 227. cs. 28 KGL, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank iratai, Titkársági okmánytár 12 694. sz. 29 KGL, Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank iratai, 161. cs.
