Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Jenei Károly: A pénzintézeti üzemi bizottságok működése 1945–1948-ban / 121–137. o.

126 Jenéi Károly vitelének biztosítása érdekében közzétett rendelet a kereskedelmi vállalatok között felsorolta a pénzintézeteket is. A rendelet 1. §-a, az ipari és bánya vállalatokkal szemben a kereskedelmi vállalatoknál már 15 alkalmazott esetében üzemi bizottságok alakítását rendelte el. Ez az intézkedés pedig jelentősen megnövelte a pénzintézeti üzemi bizottságok számat s a tőkések gondjait. A rendelet részletesen meghatározta az üzemi bizottságok számszerű összetételét, választását, az aktív és passzív választójogosultságot, az üzemi bizottságok ügyrendjét és hatáskörét. Az üzemi bizottságok jogkörét a rendelet érdekvédelmi, munkaszervezési és ellenőrzési feladatokban jelölte meg. Az érdekvédelmi jogkör kiterjedt az alkalmazottak munkaviszonyából származó jogainak érvényesítésére és kötelességeinek teljesítésére, a munkafegyelem feletti őrködésre. A munkaszervezési jogkör javaslattételi jogot jelentett. Az üzemi bizottságok a jobb, gazdaságosabb ós eredményessbb üzletvitel előmozdítására, racionális munkamódszerek kidolgozására, új munkafeltételek, munkabeosztás ós munkarend bevezetésére javaslatokat tehettek. A rendelet itt nyitva hagyta azt a kérdést, hogy az igazgatóságok kötelesek voltak-e elfogadni az üzemi bizottságok javaslatait. A gyakorlatban természetesen nagyon sok múlott azon, hogy az egyes üzemi bizottságok milyen súllyal képviselték javaslataikat. Az ellenőrzési jogkör végül kiterjedt a pénzintézet üzleti könyveibe való betekintésre és szükség esetén könyvszakértő bevonására is. Ha az üzemi bizottságok az ellenőrzés közben azt tapasztalták, hogy a pénzintézet vezetőinek valamely cselekménye vagy általában az ügyvitel jogszabályba, közérdekbe vagy a közerkölcsökbe ütközik, esetleg a vállalat vagyoni érdekeit veszélyeztette, az üzemi bizottságok kötelesek voltak erről a Magyar Magánalkalmazottak Szabad Szakszervezetének jelentést tenni. Fontos intézkedése volt még a rendeletnek, mellyel szabályozta az üzemi bizottságok fegyelmi jogkörét és a bankok irányításában való szerepét. Ha az üzemi bizottság taglétszáma ötnél nagyobb volt, a rendelet 11. §-a szerint a saját kebeléből kellett a fegyelmi bizottságot megalakítani. Kisebb taglétszámú üzemi bizottság közvetlenül maga tárgyalhatta a fegyelmi ügyeket. A rendelet részletesen szabályozta a fegyelmi ügyekben kiszabható büntetésformákat is. A 13. §. szerint az igazgatóság ülós3Ín az üzemi bizottság két tagja vehetett részt, akiknek azonban csak tanácskozási joguk volt. A 12. §. a pénzintézetek irányításában az üzemi bizottság elnökének abban az esetben biztosított befolyást, ha az intézetnek Ötvennél több alkalmazottja volt. Száznál több munkavállalónál az elnökhelyettes is mentesítve volt a rendes alkalmazotti munkakör betöltése alól.

22 A rendelet csak általánosan szabályozta a pénzintézeti üzemi bizottságok hatáskörét és működését, általános alapelveket és szempontokat rögzített. A kereteket az üzemi bizottságoknak kellett tartalommal megtölteniük. Ez a törekvés a gyakorlatban a tőkés munkáltatókkal természetszerűleg sok harcot és vitát eredményezett. Ha közelebbről megvizsgáljuk a pénzintézeti üzemi bizottságok működését, mindjárt szembetűnő lesz az érdekvédelmi feladatok túltengése. Ezt a gazdasági helyzet részben szükségszerűvé is tette. Az-üzemi bizottságok ilyen irányú jogkörük fontosságát tudatosan hangoztatták és annak érvényesülésére éberen vigyáztak. Emellett mindenkor figyelemmel kísérték az ügyvezetés személyzeti politikáját. Űj alkalmazottak felvétele, régiek elbocsátása vagy 22 Magyar Közlöny, 1945. 85. sz.