Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Jenei Károly: A pénzintézeti üzemi bizottságok működése 1945–1948-ban / 121–137. o.

A pénzintézeti üzemi bizottságok működése 1945—1948-ban 125 Párt és a Szociáldemokrata Párt balszárnya által vezetett forradalmi harcában alakult ki. Ezt rögzítette és egészítette ki az ideiglenes kormány idézett rendelete. A pénzintézeti dolgozók az iparügyi minisztérium rendeletét, bár az kifejezetten bánya-, kohó- és ipari vállalatokra vonatkozott,' üzemi bizottságaik működésére zsinórmértékül átvették. A bankvezetés és a TÉBE minden tiltakozása ellenére a pénzintézeti üzemi bizottságok állásfoglalását a Szakszervezeti Tanács támogatta és jóváhagyta.

18 Az első üzemi bizottsági rendelet sok részében nem volt eléggé szabatos, több kérdést nem szabályozott kielégítő módon. A rendeletnek ezt a hiányosságát a GYOSZ és a TÉBE is felismerte, s azt igyekezett az üzemi bizottságok jogkörének szűkítésére kihasználni. A sok vita így szükségessé tette a rendelet módosítását. Az 1945. június 5-én közzétett 55 000/1945. Ip. M. sz. rendelet azonban, mely az üzemi bizottságok jogait és kötelességeit véglegesen rendezte, nem váltotta be a GYOSZ és TÉBE reményeit. Igaz, hogy a második rendeletből elmaradt az üzemek megtisztítását biztosító jog, mivel ez az igazoló bizottságok feladata lett, viszont a rendelet hatályát messzemenő módon kiterjesztették. Az új rendelet szerint, a korábbi intézkedéssel szemben már nem 50, hanem 20 munkavállaló esetében is meg kellett alakítani az üzemi bizottságot. Megváltozott az üzemi bizottság számszerű összetétele is, az ellenőrzés hatékonyabb lett, mert minden, a szokásos üzletmeneten túlmenő kötelezettséget tartalmazó iratot az üzemi bizottsággal láttamoztatni kellett. Az első rendelettel szemben eltérést jelentett az is, hogy az új intézkedés a munkáltatók ós üzemi bizottságok között felmerült viták elintézését a munkaügyi bíróság helyett az Országos Üzemi Döntőbizottság hatáskörébe utalta.

19 A bankok vezetői azonban még a második rendelet megjelenése után sem akarták megérteni, hogy az idők lényegesen megváltoztak, és a múlt többé nem tér vissza. Gátolták a pénzintézeti üzemi bizottságok munkáját, és harcot indítottak a második üzemi bizottsági rendelet ellen is. Elutasító álláspontjukat főként arra a formális kifogásra alapozták, hogy a második rendelet intézkedései ugyancsak kifejezetten az ipari és bányavállalatokra vonatkoznak, a felsorolásban pénzintézetekről egyáltalán nem esik szó. De kifogásolták azt is, hogy még az ipari és bányavállalatoknál sincs az üzemi bizottság hatásköre szabatosan meghatározva, a rendelet nem mondja meg, hogy az üzemi bizottságot a tőkés munkaadóval szemben javaslattételi vagy pedig rendelkezési jog illeti-e meg.

20 Az üzemi bizottságok az igazgatóságok ellentámadásával szemben határozottan ragaszkodtak jogaikhoz, s a formális kifogások ellen folytatott harcukban hatásos támogatást kaptak a Szakszervezeti Tanácsfái. A bankvezérek és a TÉBE nyílt támadásának azonban nemsokára megszűnt a lehetősége és a pénzintézeti üzemi bizottságok jogállása megszilárdult, amikor 1945. július 25-én megjelent a 14 700/1945. K. K. M. sz. rendelet.

21 A munka megbecsülése és a kereskedelmi vállalatok zavartalan üzlet18 A szakszervezetekben a felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt szerezte meg a vezető szerepet. A Mapyar Kommunista Párt 1945. decemberben, a Szakszervezetek Országos Kongresszusa idején, a munkásegység érdekében a Szociáldemokrata Pártnak a Szakszervezeti Tanácsban nagyobb képviseletet biztosított. Lásd: Nemes Dezső: Magyarország felszabadulása. Bp. 1960. 241. old. 19 Magyar Közlöny, 1945. 43. sz. 20 KGL, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank iratai, Titkársági okmánytár 12 694. sz. 21 Magyar Közlöny, 1945. 85. sz.