Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Jenei Károly: A pénzintézeti üzemi bizottságok működése 1945–1948-ban / 121–137. o.

A pénzintézeti üzemi bizottságok működése 1945—1948-ban 123 kommunista elnök jelölését — a hivatalos lista győzött. A 7 tagú üzemi bizottságnak 2 kommunista, 3 szociáldemokrata és 2 kisgazdapárti tagja volt.

8 A Kereskedelmi Bank üzemi bizottsági választása arra enged következtetni, hogy a bank dolgozói akkor még nem ismerték az ideiglenes magyar kormány iparügyi miniszterének az üzemi bizottságokra vonatkozó 50.100/ 1945. számú rendeletét,

9 különben nem választottak volna a rendeletben előírt 8 tagnál kevesebbet. Ugyanez állapítható meg a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank 1945. február 28-i üzemi bizottsági választásáról is, ahol viszont háromszor annyi tagot választottak be az üzemi bizottságba, mint amennyire a rendelet lehetőséget adott.

10 A Magyar Általános Hitelbank március 14-i választását szakszervezeti kiküldöttek vezették, akik ugyancsak nem bírtak tudomással a Debrecenben közzétett rendelet szövegéről. A szakszervezeti kiküldöttek helyeslésével a bank dolgozói 8 rendes és 8 póttag helyett 7 rendes és 4 póttagot választottak.

11 Mindezek azt is bizonyítják, hogy az első pénzintézeti üzemi bizottságok megválasztása az alkalmazottak önálló kezdeményezéséből történt, és abban az ipari munkások üzemi bizottsági mozgalmának a hatása is tükröződik. A bankok tőkés érdekképviselete, a Takarókpénztárak és Bankok Egyesülete 1945. március 14-i ülése nem nagy örömmel vette tudomásul, hogy az üzemi bizottságok a Községi Takarékpénztár, a Belvárosi Takarékpénztár, a Hermesbank, a Magyar Általános Hitelbank, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, az Országos Földhitelintézet, az Első Hazai Takarékpénztár Egyesület és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank keretein belül megalakultak, és működésüket megkezdték.

12 A magyar hitelszervezet történetében első ízben törtónt meg ez alkalommal, hogy kisfizetésű dolgozók, tisztviselők és hivatalsegédek is beleszólhattak a bankok ügyvitelébe. A pénzintézetek üzemi bizottságai megválasztásuk után döntő módon beavatkoztak a bankok életébe. Irányításukkal indult meg a romeltakarító munka. Fokozatosan rendbehozatták a megsérült székházakat és fiókokat. Az üzemi bizottságok szinte naponta sürgették a határozatlan és tétovázó ügyvezetőségeket, hogy a munkát erőteljesebben indítsák meg, az előjegyzések feldolgozását és az üzleti könyvek lezárását kezdessék meg, arra hivatkozva, hogy a vagyonmérlegek mielőbbi elkészítése a bankoknak érdeke. A még nagy számban távolmaradt dolgozók munkába állítása végett javasolták az igazgatóságoknak, hogy az alkalmazottakat napilapok útján szólítsák fel a sürgős jelentkezésre. A munkaerő helyes elosztása érdekében felhívták az osztályvezetőket, jelentsék, hogy mennyi tisztviselőre van szükségük. Azokat pedig, akik valamit értettek az épülethelyreállítási munkákhoz, igyekeztek a műszaki osztályokhoz beosztani, hogy szakemberek vezetése alatt a bankok és nyugdíjalapjaik épületeinek helyreállítási munkáit segítsék.

13 A pénzintézeti üzemi bizottságok a munka megindításával egyidejűleg fontos feladatuknak tekintették azt is, hogy az intézeteket a németeket kiszolgáló, az egyes bankoknak -ós ezzel a dolgozó magyar népnek is súlyos ká8

TJo. 9 Magyar Közlöny, 1945. február 18. 10 KGL, Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank iratai, 161. cs. 11 KGL, Magyar Általános Hitelbank iratai, 245. os. 12 KGL, Magyar-Olasz Bank iratai, 50. cs., 1945. március 14-i értekezlet jegyzőkönyve. 13 Szabadság, 1945. április 5.