Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Jenei Károly: A pénzintézeti üzemi bizottságok működése 1945–1948-ban / 121–137. o.

122 Jenéi Károly később a Magyar Nemzeti Bank teljes arany, valuta, deviza fedezetével és 9 milliárd pengő bankjegy készletével nyugatra került. Az elnyomás alól felszabadult munkások és parasztok leküzdhetetlennek látszó nehézségek között bámulatos vitalitással s önfeláldozó munkával kezdték meg a romok eltakarítását, a termelés megindítását, az új gazdasági és politikai rend kialakításának érdekében. A pusztulás nagy volt, romokon kellett építeni új hazát. A dolgozó nép érdekei ezért megkívánták, hogy ebben az időszakban a burzsoázia egyes rétegeivel együttműködjék, a tőkések anyagi erejét ós befolyását igénybe vegye.

4 Ilyen szempont indokolta a tőkés hitelszervezet működésének a megindítását is. A megbénult hitelszervezet felélesztése azonban nem bizonyult könnyű feladatnak. Alig volt olyan fővárosi pénzintézet, melynek tőkés vezetősége helyén maradt volna. Sok igazgatósági tag és vezérigazgató a felelősségre vonás elől nyugatra menekült, nem volt meg az alapszabályok által megkívánt minimális igazgatósági taglétszám, ami miatt hónapokon át nem lehetett határozatképes igazgatósági üléseket összehívni.

5 A bankok vezetésére ennek következtében ,,ad hoc" jellegű ügyvezetőségek alakultak, s ezekbe bevonták a tényleges szolgálatot teljesítő banktisztviselők egy-két tagját is. Azon az értekezleten, melyet az ideiglenes magyar kormány megbízottja még Budapest teljes felszabadulása előtt, 1945. február 7-ón a pénzintézetek részére tartott, a bankokat néhány, a német megszállás után tisztségétől megfosztott igazgatósági tag és ügyvezető igazgatók képviselték. A kormány megbízottja felhívta a pénzintézeteket, hogy a munkát mielőbb kezdjék meg, az alkalmazottakat vegyék számba, ós a romokat takarítsák el. Ugyanekkor arra is utalt, hogy a kormány egyes pénzintézetek kebelén belül üzemi tanácsokat tervez felállítani.

6 A munka megkezdését a bankalkalmazottak is sürgették. A nagyobb pénzintézetekben a kommunista, szociáldemokrata és szervezett dolgozók kezdeményezésére megalakultak a bizalmi testületek. Elsőnek, Budapest felszabadulásának napján a Kereskedelmi Bank dolgozói szervezték meg a bizalmi testületet. A 15 tagú testület elnöke és egyik alelnöke kommunista, másik alelnöke pedig szociáldemokrata volt. A bizalmi testület elnöke az alakuló ülésen kijelentette, hogy a testület a vezetőség és alkalmazottak között Összekötő szerepet fog betölteni, működése pedig csak az üzemi bizottság megalakításáig fog tartani.

7 Az újraalakuló Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete az ideiglenes magyar kormány megbízottjának bejelentése óta több ízben is foglalkozott az üzemi bizottságok kérdésével. A vitának a végét azonban a pénzintézetek dolgozói nem várták meg, s az ipari üzemi bizottságok mintájára s hatására sorra megalakították üzemi bizottságaikat. Kezdeményező ismét a Kereskedelmi Bank alkalmazotti kara volt, 1945. február 20-án megválasztotta üzemi bizottságát. A jelöltek listáját a bizalmi testület állította össze a Szakszervezeti Tanács útmutatása alapján. A szavazás titkosan történt, s annak ellenére, hogy a munkáspárti tagok egységének megbontására közvetlenül a szavazás előtt kísérlet történt, — néhány jobboldali szociáldemokrata tisztviselő kifogásolta 4 Kürti András: Az 1946-os üzemi bizottsági választások előzményei. Pártlörténeti Közlemények, 1956. 2. sz. 20. o. 8 KGL, Magyar-Olasz Bank iratai, 50. cs., 1945. február 8-i értekezlet jegyzőkönyve. 6

TJo. 7 KGL, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank iratai, Titkársági okmánytár 12 694. sz.