Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Jenei Károly: A pénzintézeti üzemi bizottságok működése 1945–1948-ban / 121–137. o.

• A PÉNZINTÉZETI ÜZEMI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE 1945-1948-BAN A második világháború pusztításai, az országnak hadszíntérré válása, a német fasiszta haderő és nyilas szövetségeseinek értelmetlen rombolásai, nyersanyagok, készáruk és termelési eszközök tömeges elszállítása nyugatra a felszabadulás után rendkívül súlyos helyzetet teremtettek, és megbénulással fenyegették a magyar gazdasági életet. A nehézségeket még fokozta a hitelszervezet dezolált állapota. A vidéki és fővárosi bankok pénztárai üresek voltak, nem állott rendelkezésre pénz a gazdasági élet vérkeringésének megindítására, a munkabérek és illetmények fizetésére, a termelés forgótőke-szükségletének fedezésére és az áruforgalom lebonyolítására. A vidéki pénzintézetek értékeinek elszállítása még akkor megkezdődött, midőn a felszabadító Vörös Hadsereg első kötelékei az ország határait átlépték.

1 1944. szeptember végén a tiszántúli megyékből rendkívül nagyméretű betétáramlás folyt a Dunántúl felé, a Magyar Nemzeti Bank fiókintézetei pedig még a kiürítési rendeletek előtt minden értéket sietve Budapestre szállítottak. Mikor a harcok a főváros határához értek, 1944. december elején megkezdődött a budapesti bankok kiürítése is, A nyilas pénzügyminiszter eredeti tervét, a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó pénzintézetek,vagyis az összes nagybankok kitelepítését ugyan Budapest küszöbön álló körülzárása miatt végrehajtani nem tudta, azt azonban még keresztülvitte, hogy a nagybankok pénzkészletük tekintélyes részét a nyugati határszélen működő leány- és fiókintézeteikhez utalták át.

2 A pénzkészlet mellett egyéb értékek elszállítására is sor került. A Magyar Nemzeti Bank nyilas ügyvezetősége 1944. december 9-én felszólította a nagybankokat, hogy aranykészletüket megvételre ajánlják fel a Pénzintézeti Központnak.

3 A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank a rendelkezés következtében, hosszas tárgyalások és alkudozások után, svájci aranykészletének megmentése ellenében — melyet a felhívástól eltérően végül mégsem volt köteles a svájci nemzeti bankban deponálni —, 57 kg aranypénzt és 52 kg színaranyat helyezett el a Magyar Nemzeti Banknál letétbe. A Magyar Általános Hitelbank nyilas vezérigazgatója viszont készséggel kiszolgáltatta minden értékét. Közvetlenül Budapest teljes körülzárása előtt a nyilasok sietve elszállítottak a bankok által beszolgáltatott minden aranyat, mely néhány héttel 1 Központi Gazdasági Levéltár (a továbbiakban: KGL), Magyar Nemzeti Bank főtanácsi ülési jegyzőkönyve, 1944. szeptember 27. 2 KGL, Hazai Bank iratai, 2. cs, 1944. december 7-i igazgatósági ülés jegyzőkönyve. 3 KGL, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank iratai, 67. cs., Déli konferenciák jegyzőkönyve.