Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Sárközi Zoltán: Az üzemi bizottságok szerepe az ipari termelés megindításában a felszabadulás után / 87–120. o.

108 Sárközi Zutfcán Munkások Közös Szövetkezete" elnevezésű cég. Ebben a gyár munkáBai mellett a Nemzeti Parasztpárt vezetői voltak a szövetkezeti részjegyek tulajdonosai. Ez a szövetkezet is tevékenyen működött, s az államosítások idejéig állott íenn.

m Szövetkezet alapítási kísérlet volt a a repülőgépiparban is. Egy 1945. július 10-én kelt jegyzőkönyv szerint az Ikart és az egyesülésre kiszemelt 3 repülőgépgyár üzemi bizottságának tagjai, elnökei és párt kiküldöttei, továbbá szervező bizottságai „Petőfi Sándor Egyesült Iparmüvek Bt." címmel szintén munkások és parasztok részvényjegyzései alapján akartak vállalatot létesíteni. Leszögezték, hogy „maga a tőke ezt nem fogja meghiúsíthatni". Kísérletük további sorsa előttünk ismeretlen.

122 Az eddigiek kapcsán már szó esett arról, hogy egyes helyeken 1945 tavaszán a kollektív szerződésekben megállapított feltételek mellett dolgoztak a munkások. A kollektív szerződések egész iparágakra vonatkozólag egyöntetűen rendezték a munkaadók és munkavállalók közti munkaviszonyokat. Az első ilyen kollektív szerződések megkötésére a szénbányászatban, a vasés fémiparban, valamint az üvegiparban került sor. 1945. április 1-én a pilisszentiváni bányaüzem munkásainak bérrendezési kérelmét még helyi szinten próbálták elintézni. A tárgyaláson megjelent a Pilisszentiváni Kőszénbánya Kft. részéről Ajtay Zoltán oki. bányamérnök, bányaigazgató, az üzemi bizottság részéről pedig Jakab Dezső és Kálai Béla választmányi tagok. 1945. június 23-án azonban már megkötötték a bányamunkások egyetemes és együttes szerződésót, s így a helyi tárgyalások és egyezkedések megszűntek. 123 Ezt megelőzőleg, 1945. április 20-án jött létre a vas- és fémiparban az egész ipart átfogó, minden munkáltatóra és munkásra egyaránt érvényes szerződés, mely a munkabéreket és a munkaviszonyokat volt hivatva egyöntetűen rendezni. Magyarországon a felszabadulás előtti időkben ilyesmire nem volt példa. A szerződést a munkaadók érdekképviseleti szerve, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége vas- és gépipari szakosztálya és a munkások érdekképviseleti szerve, a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Országos Szabad Szakszervezete kötötte meg.

124 A kollektív szerződések szövege bizonyos jogokat változatlanul biztosított a h^lyi üzemi bizottságoknak. Egvik pontjuk a következőket tartalmazta: ,,Vitás kérdések elintézésének - módjar Amennyiben a szerződés értelmezése vagy alkalmazása tekintetében kisebb helyi jelentőségű vitás kérdések merülnének fel, úgy ezeket szóbeli tárgyalás útján első fokon a gyárakban működő üzemi bizottságok, ahol ilyen nem működik, a munkások bizalmi testülete közvetlenül a munkáltatóval vagy annak tárgyalásra meghatalmazott képviselőjével intézik el."

125 m

Lovass Géza, az EMAG vezérigazgatója két hajóval nyugatra menekítette a gyár gépeit. Ezeket 1946—1947-ben 83 vagon hozta vissza. A szövetkezet igazgatója Holics Ferenc, az üzemi bizottság elnöke Magyar János elvtárs, a gyár jelenlegi igazgatója volt. A szövetkezeti cégokmány Lintner Ágostonnak, a gyár malomgóposztálya vezetőjének gyűjteményében van. Szíves közlését ezúttal köszönöm meg. 122

SzOT. Lt., Jegyzőkönyvek. Bp. 1—16. 123 KGL., Gyáriparosok Országos Szövetsége fondja, 560/e.i Kollektív szerződések bányamunkásokkal, 1945—1946. 124 Szabad Nép, 1945. ápr. 25., 2. 1. 126 KGL., Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár Et. fondja, 14. csomó.