Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Sárközi Zoltán: Az üzemi bizottságok szerepe az ipari termelés megindításában a felszabadulás után / 87–120. o.

Az üzemi bizottságok szerepe az ipari termelés megindításában a felszabadulás után 107 kerültek a vállalathoz, és állásuktól felfüggesztette a politikai Szempontból nem kívánatos tisztviselőket.

114 Az Alfa Separator Bt.-ben a már említett esetekhez hasonlóan az üzemi bizottság intézte a tisztviselők visszavételét. így igazoltatási eljárás nélkül is csak demokratikus érzelmű hivatalnokok maradhattak a helyükön.

11

^ A felszabadulást közvetlenül követő hónapok értékes kezdeményezései voltak a munkások különféle gyári szövetkezetei. Ilyennel az Oetl Antal Vas'öntöde és Gépgyár Bt.-níú a munkásellátással kapcsolatban még lesz alkalmunk találkozni. Hasonló törekvések másutt is jelentkeztek, s ezeket az üzemi bizottságok támogatták. A Wéiss Manfréd Acél- és Fémművei Bt., valamint a Neményi Testvérek Papírgyára Bt. a közellátás problémáit szövetkezet felállításával próbálta megoldani.

116 Ezeknél jelentős3bb vállalkozásoknak bizonyultak azok, melyek magát a gyári termelést kísérelték meg szövetkezeti alapon megszervezni.

117 Ezek a szövetkezeti kísérletek érdekes új hajtásai voltak a magyar szövetkezeti mozgalomnak. Harcos tőkeellenes tevékenységük utat mutat a későbbi szocialista szövetkezetekhez. Az első ilyen vállalkozások Debrecenben voltak. A Csapó utcában levő Weinberger Cipőgyár alakult át szövetkezetté. A^yár régi tulajdonosa, Weinberger L. Farkas annak idején bérbeadta gyárát Dr. Erdei Trajánnénak tiz évre. A bérlő sok nyersanyaggal és géppel elhagyta Debrecent. A volt tulajdonos fia, Weinberger Ernő visszatért s beleegyezésével az üzemet megindító munkások bérükből szövetkezeti alapot létesítettek, hogy ezzel működjék a vállalat. A szövetkezetben a tulajdonos is egy tagnak számított.

118 Szövetkezetté alakult át a debreceni Kiss-Bőrgyár is. ,.Alaptőkéje" tulajdonképpen a benne dolgozók munkaereje volt, akik kollektív szerződés alapján tevékenykedtek. A szövetkezet neve: ,,Debreceni Timármunkások és Segédmunkások Szövetkezete." A szövetkezet jól prosperált s az államosítások idejéig iennállott.

119 A Vadásztöltény, Gyutacs- és Fémárugyár Bt. székesfehérvári telepe 1945 nyaráig szintén mint munkásszövetkezet működött. Újjászervezője az üzemi bizottság volt. Fogyasztási cikkeket (rézgálic, borotva-penge stb.) gyártott. Hasonlóan munkás-szövetkezet jelleg volt egyideig a Fűzfői Nitrokémia Aí.-nak is. Mindkettő 1945 nyarán kapta vissza répri formáját, amikor a tőkés érdekvédelmi szervek, köztük a Gyáriparosok Országos Szövetsége újjászerveződtek. Az üzemi bizottságokról kiadott második rendelet, az 1945. június 5-i 55 000/1945. Ip. M. sz rendelet megszövegezésében már a GyOSz is résztvett.

120 Budapesten 1945. június 15-én alakult meg a régi Első Magyar Gazdasági Gépgyár Bt. helyett az „Első Magyar Gazdasági Gépgyár Parasztok és 114 KGL., Magyar Általános Kőszénbánya Rt. fondja, 60. csomó, 1945. mára 27-i, és ápr. 10-i ü. b. jk. 115 Szabad Nép, 1945. jún. 23. 116 KGL., Weiss Manfréd Acél- és Fómművei Rt. fondja, jegyzőkönyvek 1095. sz., 1945. máj. 29-én tartott vezetőségi értekezlet jk.; továbbá Fogaskerék, 1946. febr. 2., 2.1. 117 A munkások által Angliában 1848 után alapított gyár-szövetkezetekre ld: Marx Károly: „A nemzetközi munkásszövetség alapító üzenete". (Marx—Engels : Válogatott művek. Bp. 1949., 354—362. 1.) 118 Néplap, 1945. ápr. 8., 4. 1. 119 Uo. 1945. ápr. 18. 130 Jenéi Károly kartársam szíves közlése.