Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Bogdán István: A vízjelkutatás problémái : vízjelgyűjtésünk mödszertana / 89–108. o.

A. vizjelkutatáa problémái 97 1..A papír adatai Ezt az adatcsoportot a közkeletű gyakorlat a méret, illetve teljesség és részben a papíralak (fajta) kivételével nem közli (a szín és vastagság vizsgálatával csak újabban kísérleteznek). De csakis ezen adatok összessége tudja — más írott forrás hiányában különösen a 17. századig — az egyes korok, országok, malmok technikáját, s főleg technológiáját ismertetni. Ezenkívül, mivel a papírt meghatározzák, papírazonosságok más szempontú megállapításához is nélkülözhetetlenek. 10 A papír anyagára, s az alkalmazott technológiára vonatkozó adatok egy jelentős része csak laboratóriumi vizsgálat eredménye lehet, de ezeket nem szükséges minden egyes irat felvételénél elvégezni, hanem majd csak az elsősorban éppen a vízjelek azonossága révén megállapítható egyes papírfajtáknál, vízjeltípusoknál.

21 100 A papír anyagát a felvételnél nem, csak később lehet és kell megvizsgálni. Ismeretes, hogy a 18. század végéig len-kender rongy a papír alapanyaga — bár a 17/18. század-fordulótól kísérleteznek már egyéb nyersanyaggal is.

22 — Ez utóbbi megállapítást tényleges vizsgálat azonban még nem erősítette meg s így a kivételeket, a korai próbálkozásokat sem ismerjük. Ezért néhány típusnál célszerűen szükséges is a kémiai, ill. rost (ld. ott) vizsgálat. Viszont nagyon fontos a kizárólagos rongynyersanyaghatár utáni anyagnál is (19. század, s különösen annak második fele), mert az alapanyag ekkor már nem egységes. Pedig részben ezektől függ a papír időálló képessége (öregedés), s így részben konzerválása is. — Ugyanezért nagyon fontos e vizsgálat során a segédanyagok megállapítása, a hamu tartalom — mely az anyagelőkészítés minőségére és a töltőanyag jelenlétére ad következtetési alapot—, valamint a savasság-lúgosság vizsgálata. De fokozottabban fontos azért is, mert ezek ismeretlenebbek, s még inkább befolyásolják a papír öregedését. Különösen fontos lenne a gyártásvíz meghatárohatósága — nemcsak a technológia, hanem a papírazonosítás, a hely megállapíthatósága szempontjából —, de erre csak egy vizsgálati reménység van: ha a gyártásvízben oldott sók nyomokban kimutathatók a papírban. A kísérlet jelenleg még folyamatban van, s így eredményeit még nem ismerjük. 101 Bőst. Az egyedi felvételi lap kiállításánál természetesen csak a szabad szemmel látható rost csomókat és szálakat lehet jelezni, 0,5 mm átmérőtől, illetve hossztól felfelé, „ritkán" vagy „sűrűn" megjegyzéssel. A típusok összesítő lapjai felvételénél majd a 100 cm

2-re jutó rostok darabszámát is meg fogjuk adni, valamint a fajtára, hosszra, s az Őrlésre vonatkozó mikroszkópiai vizsgálat eredményét is, fényképfelvétellel. — Ez a vizsgálat nemcsak a technológia ismeretéhez, hanem az alapanyag vizsgálatához, s így az azonosságok megállapításához is segítséget ad. Bár egy-egy nyersanyagfajtán (pl. len) belül a rostazonosságok megállapíthatósága jelenleg még nem eléggé kidolgozott és további részvizsgálatok szükségesek, különböző anyagoknál a rostelemek jellegzetessége megállapíthatóvá teszi az anyagot. Ez különösen a 19. századi papíroknál fontos. Ez a vizsgálat is segít majd eldönteni azt a kérdést, hogy a korábbi gyakorlat tényleg csak egy (rongy) alapanyagot használt-e, vagy sem. 102 Az átnézet, vagyis az ún. „felhősség" vizsgálatánál az egyedi adatfelvételnél csak azt állapítjuk meg (a papír átvilágításával), hogy az átnézet feíhős-e, vagy egyenletes. A felhőssóget az anyagcsomók nagysága és egymástól való távolsága határozza meg, s így ez a vizsgálat részben összefügg a rost vizsgálattal. Sok tényező függvénye, főleg a lapképzésé, s így a kézimerítósnól természetesen nagyon változó lehet. A típusok összesítőlap jainak felvételénél optikai vizsgálat szükséges a felhősség mértékének megállapítására. 103 A felület vizsgálatánál az egyedi adatfelvételnél csak a szabad szemmel megállapítható adatokat jegyezzük meg : azt, hogy a papír érdes, vagy simított, fényes, eset21 Az egyes típusok laboratóriumi vizsgálata miatt nem felesleges az egyes darabok egyenkinti (műszer nélküli) felvételezése, sőt, ez adja az ellenőrzés ós kiegészítés lehetőségót : a típus laboratóriumi vizsgálatának eredményeit adó felvételi lap adatait összevetve a többi e típushoz tartozó lap adataival, megállapíthatók az esetleges eltérések, ill. a további vizsgálat szükségessége. Viszont minden egyes darab laboratóriumi vizsgálatára nincs lehetőség. 22 Vö. a 7. jegyzetben id. cikkeket. 7 levéltári Közleménye^, XXX.