Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Bogdán István: A vízjelkutatás problémái : vízjelgyűjtésünk mödszertana / 89–108. o.

08 Bogdán István leg mázas-e, valamint az enyvezés esetleges hiányát (a merített papíros felületi enyvezésű volt). A típusoknál fizikai vizsgálattal az enyvezési fokot kell majd megállapítani, a simaságot, az esetleges öregedést, s optikai vizsgálattal a fényességet. A simaság egyúttal a szitaoldal meghatározását is segíti, mert itt simább a papír, de megjegyzendő, hogy a korai papíroknál a simaság egészen más értékű (kisebb), mint a raaiaknál. E pontnál kell majd kidolgozni a megfelelő módszert a simított és sulykolt papír felületi megkülönböztethetőségének megállapítására. 104 Szín. Az egyedi adatfelvételi lapra természetesen csak a papír jelenlegi színét — fehér, szürke, sárga, barna, valamint ezek átmenetei —, illetve az esetleges színes papíroknál a megfelelő színt jegyezhetjük fel. A típusnál optikai vizsgálattal, és fehérség méréssel a fehérségtartalmat és a színjelleget is megállapíthatjuk s esetleges mód nyílik az eredeti szín meghatározására is. — Ezen adatok a papír öregedéséhez, illetve sárgulási hajlamához is fontos adalékkal szolgálnak majd, s így általuk a konzerválási munkához is hasznos segítséget kapunk. 105 Rugalmasság. Az eredeti adatfelvételi lapra csak annyit jegyzünk fel, hogy a papír rugalmas-e vagy sem. A típusnál mechanikai vizsgálattal esetleg rugalmassági fokot is megállapíthatunk majd. II A papír mértékeire vonatkozó adatok megállapítása már laboratóriumi vizsgálat nélkül is elvégezhető, de a gazdaságos feldolgozás céljából egyes műveleteket csak később végzünk el. Az adatcsoport a technikához és az azonosításhoz egyaránt fontos adatokkal szolgál. 110 A vizsgált papír teljességének megállapítása nagyon fontos. Minden esetben jelezzük, hogy a papír vágott-e vagy sem, illetve konc — bal vagy jobb — vagy pedig teljes (esetleg több) ív. E tényt a merített papírra jellemző szélekből, a szitaoldalból, illetve a vízjelből és szegélymerevítőkből állapíthatjuk meg. A teljességnek megfelelően a következőkben tárgyalandó méret- és súlyértékek csak a vizsgált papírra vonatkoznak, s így a vágott papírok esetében a típusnál esetlegesen az ívre vonatkoztató rekonstrukcióra lesz szükség. III Méret. A vágott szélűeknél jelezzük, hogy a vízjel a papírdarab szélességével» vagy hosszúságával párhuzamos-e. Feljegyezzük a vizsgált (darab, konc, ív) papír szélességének és hosszúságának mm adatait, s később kiszámítjuk a cm

2 adatot is. ív esetében a mérettel — mely, ha nem vágott, a szita méretét adja meg — a papíralak adatait kapjuk meg. Ez az adat amellett, hogy a papíralak fejlődését dokumentálja, az azonosításhoz is lényeges segítséget ad. A vágott papíroknál az ív méretét természetesen csak rekonstrukcióval kapjuk meg ; — pl. konc esetében — a téglalap felezési törvényéből következőleg —• a konc hossza az ív^szélessége, s a konc kétszeres szélessége az ív hossza lesz. •— A vágott papíroknál ez az adat azonban még más adalékkal is szolgál. Az eddigi tapasztalatok szerint is a kancelláriákban már jóval 1526 előtt kialakult az a gyakorlat, hogy egyes irattípusokhoz, oklevélfajtákhoz azonos nagyságú papírokat használtak fel; természetesen mindenkor a teljes ív egészét vagy tört részeit. Tehát a papírkészítő által megadott papíralakot a felhasználó, saját céljainak megfelelően, tovább formálta. 112 A vastagság a kézi lapképzésnél természetesen ingadozó, ezért az egyes típusoknál a mm adatok szélső értékeit, valamint a középarányosát lehet majd csak megadni. Ezen adatok többek között műszaki normák (pl. a merítőlegény képzettségi, fáradékonysági mutatószámai) megállapítására is adnak következtetési alapot. 113 Súly. Az egyedi adatfelvételi lapra a vizsgált papír (vágott, konc ív) súlyát jegyezzük fel, s később ennek s a méret adatának segítségével (a vizsgált darab súlya grammban osztva a vizsgált darab m

2-re átszámított területével) kiszámítjuk a négyzetmétersúlyt. A típusoknál azonban csak a szélső értéket és a középarányost adjuk majd meg. A négyzetmétersúly a vágott papírok esetében sem változik. — Ez az adat a kézi lapképzésnél, a vastagsághoz hasonlóan ingadozik, de korántsem annyira, mint vélnők. Az értékek egy-egy papíralakra, fajtára jellemzőek s evvel változnak, épp ezért ez a technika és a papírazonosítás számára fontos adat. 114 Az egyedi adatfelvételi lap kiállításánál még nem, majd csak a típusoknál fogjuk megadni, az előbbi adatok alapján, a papír nevét: az alak, fajta, minőség megjelölését. Ezt a külföldi gyakorlat részlegesen, s nem egységesen szintén közli. 2 A bordázat és a szita adatai Az egyedi adatfelvételnél ezen adatokat illetőleg teljességre törekszünk. Ezek nélkül ui. az azonosítás csak bizonytalan lehet, de ugyanilyen fontosak a technika szempontjából is. Az adatokat a vizsgált papírról vesszük fel, s így a