Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Lengyel Alfréd: Győr város levéltárának története / 52–88. o.

Győr város levéltárának története 81 A közgyűlés természetesen a korábban megalakult selejtezési bizottság már történeti szempontokat alkalmazó álláspontjának meghallgatása alapján határozott,

71 melynek tagjai a polgármester főjegyző, négy tanácsos, főkapitány, főügyész, főorvos, főszámvevő mellett Kautz Gusztáv dr., • .Ruschek' Antal, Szávay Gyula törvényhatósági bizottsági tagok és Németh Ambrus dr. bencés tanár voltak. Az így elfogadott tervezetet, felterjesztése után csakhamar jóváhagyta a belügyminiszter (1899. dec. 9-én),

72 úgyhogy most már mi sem állt útjában annak, hogy a levéltárnok ténylegesen megkezdje a selejtezés nagy munkáját. Sefcsik Ferenc hozzá is látott a nem éppen könnyű feladat végrehajtásához, bár hónapok Óta — míg a tervezet sorsa a felsőbb fórumok asztalán eldőlt — már a költözködés gondjaival és lebonyolításával volt elfoglalva. Az új városházának levéltári és könyvtári célokra szánt helyiségei ugyanis időközben elkészültek, ha a belső berendezés még nem is felelt meg mindenben a követelményeknek. Az anyag zömének elhelyezésére igen tetszetős, barokk-stílus szerint faragott zárt szekrények és nyitott állványok szolgáltak, melyek a rajttárterem falai körül nyertek alkalmazást. A helyiség hosszával keresztben néhány mennyezetig érő, két oldalról nyitott állvány egészítette ki a férőhelyet. Az archivum új otthonának helyzetképéről különben egy átirat nyújt további tájékoztatást, melyet a levéltárnok Komárom város levéltári hivatalához intézett válaszképpen.

73 Eszerint a levéltári anyag külön teremben nyer elhelyezést, e helyiség azonban fűtésre és világításra még nincsen berendezve. A raktárt a folyosóval egy vasajtó köti össze, úgyszintén vasajtó vezet a levéltárból a dolgozó szobába, amely tulajdonképpen a levéltárnok irodája. Itt a világítást légszesz-lámpa látja el, míg a fűtés központilag történik, gőz segítségével. A levéltári irattár a dolgozó szobában van tárolva. Egy másik ajtó az irodából a könyvtár helyiségébe nyílik, mely egyúttal a kutatók számára biztosít zavartalan munkahelyet. Van azután a levéltárnak még két mellékszobája," melyekben a selejtezés folyik. Ezek közül azonban idővel csak az egyik szolgálna levéltári célokra, a másikban a szükséges anyagi eszközök előteremtése után múzeum alakulna az archivum által őrzött és egyéb tárgyi emlékekből. A költözködés, átrakodás fáradságos munkája (1899-től 1900-ig) érthetően lassította a selejtezés ütemét s ha még hozzászámítjuk, hogy az átszállított és folyamatosan selejtezett iratanyagot egyidejűleg végleg rendezni, sőt leltározni is kellett, akkor könnyen elképzelhető, hogy ez a nagy körültekintést és kitartást követelő munkálat hosszú időt vett igénybe. A rendezés főirányelvei adva voltak, de az aprólékos rész-féladatok kidolgozásának és legcélszerűbb megoldásának egész súlya végeredményben mégis csak a levéltárnok vállaira nehezedett. Emellett gyakran merültek fel olyan technikai hiányossások, melyek esetenként megakasztották a munka sima menetét. Eltekintve attól, hogy a levéltár raktárában fűteni és világítani nem lehetett, a rendezések során derült ki, hogy a férőhely még mindig elégtelen, akárcsak a könyvtárban. Ezért sürgősen rendelni kellett további állványokat, az ablakok közti szabad helyek kitöltésére, valamint szekrényeket, a most már kiválogatott könyvanyag megfelelő elhelyezése céljából.

74 71 Tanácsi iratok. 1899/8459. sz. "Tanácsi iratok. 1899/10390. sz. 73 Levéltári irattár. 1900/142. sz. 74 Levéltári irattár. 1901/94. sz. 6 Levéltári Közlemények, XXX.