Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Lengyel Alfréd: Győr város levéltárának története / 52–88. o.

Győr város levéltárának története 75 A tervezet gondolatmenetét ezért nagy vonásokban ismertetem. Első lapja sajnos hiányzik, de további tartalma alapján visszakövetkeztetve, bevezetőben Sefcsik minden bizonnyal utalhatott arra, hogy tanulmányának alapjául elsősorban a kebelbéli levéltár anyagának beható megismerése szolgált, majd rátérhetett az archívumban végrehajtott korábbi rendezések felsorolására és bírálatára, amennyire a fellelhető adatok erre természetesen módot nyújthattak számára. A Szalay, Döller és Schopf József-féle legelső '1750. évi) futólagos levéltárrcndezésről nem sokat mondhatott, mert annak nyomait .úgyszólván teljesen eltüntette a Deáky József nótárius által 1756/58-ban bevezetett új . le véltári rendszer, mely a még aljegyző korában kidolgozott s a levéltári kutatók könnyebb eligazodását célzó plánumra támaszkodott. A lényege — mint már az előzőkben érintettem — az volt, hogy az egész 1(300 utáni iratanyagot 12 csoportra osztotta be és pedig tizet betűs jelzettel látott el (A, D, E, I, M, N, P, Q, R, T.), míg a 11.-be a szerződéseket, a 12.-be a végrendeleteket sorolta. Ez a rendszer állt fenn kisebb-nagyobb változtatásokkal egészen Schopf Ferenc főjegyzőségéig, vagyis az 1780-as évek végéig, aki azután megalkotta azokat a sorozatokat és velük kapcsolatos regestrumokat, amelyek tulajdonképpen most is gerincét alkotják a Győr városi levéltár anyagának, illetve belső szerkezeti felépítésének. Streibig Károly, a város rendszeresített első lcvéltárnoka, majd Visky József, a Bach-korszak után következett, szakképzett archivárius, Sefcsik szerint már könnyebb feladat előtt álltak, mert csupán a már kijelölt utat kellett folytatniuk. E meg, jegyzésével főleg az utóbbi munkásságát akarta némi iróniával jellemezni, ami abból is kitűnik, hogy a Visky által elkészített, több kötetes generális mutatóval kapcsolatosan igen elitélőén nyilatkozott a tervezet 3. oldalán. Kétségtelen, hogy a nagy munka összeállítása alkalmával helyesebb lett volna az anyagot a megváltozott ügyköröknek és az újonnan alakult hivatalok szervezetének megfelelően specifikálni, de így is igen komoly segédletet jelentett és jelent ma is, ha a tanácsi és polgármesteri anyagnak e három évtizedes irattömegében valaki tágyi alapon kíván kutatást végezni. Sem Streibig, de még kevésbé Visky szolgált rá. munkásságával arra, hogy érdemeit elvitassuk, mindketten előbbre vitték a városi levéltár ügyét s nevüknek, valamint hasznos tevékenységüknek a krónika lapjain való megörökítése mindenképpen indokolt. . A tervezet a továbbiakban az anyagrendezéshez szükséges tárgy-csoportok kialakításáról szól s a mellékletként csatolt jegyzék részletesen fesorolja azt a 24 szakkört, melyekbe Sefcsik Ferenc be akarta osztani — részint a Lőcse városi levéltár alapulvételével — az egész archívumi anyagot. Ezek a következők : I. Győr város jogaira, kiváltságaira, szabadalmaira és hatóságára vonatkozó okiratok. — A szabályrendeletek eredeti, jóváhagyott példányai (Statuta). II. Országgyűlési iratok, követ választások, azok utasításai, jelentései, névsorai. Királyi meghívók (Regales). Király-látpgatások. III. A város birtokaira és azok miatt folyt perekre vonatkozó iratok. Határjárások. IV. Városi szerződések, cselekvő és szenvedő természetűek. V. Városi, megyei, káptalani, püspöki és általános országos érdekű iratok. VI. a) Kereskedelmi ügyek, — b) Iparügyek, régi céhek és egyletek iratai — c) Földmívelésügyi iratok, erdészet, kertészet. VII. a) Pénz,.ügy, országos pénzérték (valuta) és árszabások, — b) Kamarási hivatal számadásai, pénztári és számvevőségi irattár, — c) Adóügy, vám, tized, harmincadügyek. VIII. Közlekedési és építkezési ügy. — Vízikönyvek. IX.~a) Vallás és közoktatás, zárdák, kolostorok, templomok stb. Tanintézetek, óvodák, menházak, szegényügy, gyámügy, népkonyha. Színház. — b) Anyakönyvek. X. Köz- és állategészségügy. Kórházak, gyógyszertárak, orvosok, szülésznők, járványok. XI. Törvénykezési iratok, polgári és fenyítő perek, csődök. XII. a) Hagyatékok, végrendeletelv, osztály le vélek. — b) Árva ügy, árvaszéki irattár. XIII. Közbiztonság ; — Rendőri osztály ; — Rendőrségi irattár. XIV. Népességi ügy. Polgárjog szerzése és elvesztése. Nemes-levelek, volt városi nemesség ügyei. Polgári törzskönyvek. Illetőségi jegyzőkönyvek. XV. Hadi ügyekre vonatkozó oklevelek, tudósítások. Katonai ügyek. Török foglyok ügvei. Francia hadisarcra vonatkozó összes iiatkészlet. Győr szerepe 1848 — 49-ben. XVI. Győr, mint várerőd, bástyáira, falaira, polgárőrségére vonatkozó iratok. XVII. Városi hivatalok keletkezése, megszűnése, egyesítésére vonatkozó iratok. Tisztújító jegyzőkönyvek, tisztviselőkre vonatkozó ügyiratok. XVIII. Hatósági és magán levelezések. Szabad királyi városok és törvény hat óságok együttes ügyei.