Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Lengyel Alfréd: Győr város levéltárának története / 52–88. o.

76 Lengye] Alfréd XIX. Múzeumi osztály. Térképek, képek. Címerek, pecsétek, érmek, pénzek, régiségek.. Ide osztandók azon régi nyugták és általában minden más egyéb osztályba aem. sorozható iratok, melyeken gyűrűs pecsétek találhatók. XX. Könyvtári osztály. A könyvtárra megállapított tervezet szerint. XXI. Főispánok, díszpolgárok, kir. tanácsosok, vagy egyéb kiváló szerepet jáíSsöDtt városi polgárok (írók, művészek stb.) névsorai és azokra vonatkozó iratok. XXII. Jegyzőkönyvek. Protocolla ordinaria (1600—1829.). Tanácsi jegyzőkönyvek 1830. Közgyűlési jegyzökönyvek 1848. Protocolla offícii judicatus (törvénykönyvek) 1770—1871. Telekkönyvek. Felvallási jegyzökönyvek, adóssági jegyzökönyvek. Másolati és egyéb jegyzőkönyvek. XXIII. Vegyes osztály (Miseellanea.) Ügyiratok, levelek (litteralia), általában oiyan természetű anyag, mely a felállított osztályok egyikébe sem tartozik. Ebből esetleg még külön szakosztályok keletkezhetnek, melyeknek megnevezését ass. együvé tartozó anyag adja. — Egyes nevekre szóló, magán úton beadott iratok. ;•— Tisztviselők irodáiban talált és levéltárikig felvett iratok, ha csak nem hivatalosak, egyik-másik szakosztályba tartoznak és úgy helyükre teendők. XXTV. Kiselejtezett anyag. A rendezés alatt kiselejtezett, valamint a, végleges rendezés után évenkint beosztott anyagból kiselejtezendő iratok (Mindig külön jegyzék mellett). — Levéltári irattár. A levéltár történetet tárgyaló iratok. Fenti felsorolással kapcsolatosan még az alábbi észrevételeket teszi a. tervezet elkészítője : ,,A tárgy-esoportokhoz készülnek majd külön-külön magyar nyelvű név- és tárgymutatók, melyek — tekintve a faseikulált iratoknak folyószámozotí fiókokként történendő elhelyezését, — azokkal kölcsönösen kapcsolódnak. — Ezen mutatók időrendi systemát követnek majd és ehhez képest az egész levéltári anyag chronologikus rendszer mezébe öltözködik, t. Í. az iratok időrendi keletkezésük szerint helyezkednek, egymás mellé. Ezzel a systemával összekötöttem a reális rendszert, mely azt követeli, hogy az időrend pontos betartása mellett a tárgy is fel legyen tüntetve természetes fejlődésében. Erre nézve osztom Leist Frigyes dr. müncheni áll. levéltárnok azon nézetét, hogy a legjobb és legtökéletesebb az időrendi rendszer a reálissal összekapcsolva. De meg vagyok győződve arról a fontos körülményről is, hogy ez a rendszer minden levéltári természetű anyagra alkalmazható, mert egyszerű és kényelmes a kezelése, természetes a fejlődése és kielégítő a végeredménye, amennyiben újabb anyagkészletet is befogad és a levéltári munkát könnyíti."

65 Sefcslk Ferene a tervezett — immár jellegzetesen történeti szempontokat saim előtt tartó -— rendszer indokolása után bizonyos elvi. megállapításokat tesz. így többek Tíözt leszögezi, hogy minden levéltári rendezés célja az anyagnak meghatározott szabályok -alapján szerves egésszé való alakítása. Ez esetben a feladat kettős és pedig az egyik, hogy az átrendezett levéltár a város érdekeit szolgálja, a másik pedig a tudományos cél elérése, miután a modern levéltári tudomány álláspontja szerint minden archívumot történelmi kincstárnak kell tekinteni. A múltban inkább porfedte lomtár-ként, illetve pókhálós söpörtelen raktárként kezelték, — sajnos Győr szabad királyi városnál is — de még a. felsőbb fórumok részéről sem talált megértő támogatásra a század első felében, amire legjobb példa, hogy a levéltárnoki állás rendszeresítését 1825-ben a Magyar Kir. UdvariKamara különböző kifogásokkal elodázta. Hol a selyemhernyó-tenyésztési felügyelői állás megszüntetésétől, hol pedig a város adósságainak (valószínűleg a francia hadi sarc) letör leszi ésétől tette függővé. S amikor Korbonits István főjegyző 1831-ben az egy szobából álló, túlzsúfolt archívum célszerűbb elhelyezését kérte a tanácstól, ugyancsak ennek a felfogásnak volt a következménye, hogy a város volt kamarási hivatalának számadásai, egyéb iratokkal együtt felkerültek a régi városháza padlására. E helyen esztendőkön keresztül mosta az eső a vaskos bőrkötésű könyveket és egerek rágták a halomra hányt iratokat. A beadvány végül kihangsúlyozza, hogy bár a tervezet az 1 600-tól 1881-ig terjedő anyagra vonatkozik, az egyes tovább folytatódó osztályokba az újabb növedék is besorolható, illetve elhelyezhető. Az irattárból lajstromok szerint átkerülő évfolyamokat érintetlenül át kell vermi, csupán a selejtezés munkáját kell majd időnkint elvégezni. A beutalási rendszert illetően Sefcsik azt tartja legcélszerűbbnek, ha az iratok 10 évig az irattárban maradnak s minden évben csak a legrégibb évfolyam válik levéltári anyaggá, természetesen azon fontosabb okiratok kivételével, melyekre nézve az eddig követett eljárás fenntartása a jövőben is helyes volna. i5 Tanácsi iratok. 1898/7690. sz.