Levéltári Közlemények, 30. (1959)
Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Lengyel Alfréd: Győr város levéltárának története / 52–88. o.
Győr város levéltárának története 71 magisztrátus. 51 Egyben felhívta a város figyelmét arra, hogy a lehetőséghez képest gondoskodjék a levéltárnak alkalmasabb elhelyezéséről. Az utóbbi kívánságnak gyakorlati megvalósításáról természetesen mindaddig nem lehetett szó, amíg a város egész közigazgatási gépezetével a régi szókházban kényszerült maradni, mert a nagy helyiséghiány még egy-egy új hivatal vagy tisztség szervezését is meghiúsította. Uj városházi épület emelésére viszont ekkor még hiányzott a kellő anyagi fedezet, bár az e célra hagyományozott Bisinger-féle hagyaték, kamatozása révén lassanként már tekintélyes összegre emelkedett. 52 A Gazdasági Választmány mindenesetre megbízást kapott, hogy mérlegelve a különböző lehetőségeket, behatóbb vizsgálat tárgyává tegye "a városi hivatalok célszerűbb elhelyezését. Az országgyűlési írásos emlékek gyűjtésével kapcsolatosan közben újabb felhívás érkezett ugyancsak a belügyminisztertől, hogy a város vezetősége még egyszer kutattassa át levéltárát és puhatolások útján egyben állapítsa meg azt is, vajon egyes magáncsaládoknál nem lehetne-e ilyen természetű iratokat találni. A közgyűlés Visky Józsefet bízta meg mindkét feladatvégre hajtásával, azon meghagyással, hogy az esetleges eredményről záros határidőn belül értesítse a tanácsot, illetve rajta keresztül a Magyar Tudományos Akadémiát. 53 A kutatások és felderítések azonban valószínűleg nem jártak sikerrel, legalább is erre következtethetünk abból a tényből, hogy az egykorú jegyzőkönyvekben nem történik említés további iratanyag előkerüléséről. Bár az is lehetséges, hogy a levéltárnok huzamosabb betegeskedése miatt meg sem történtek a szükséges lépések, hiszen Visky ezekben az években már sokat gyengélkedett. A gyakori távolmaradások természetesen idővel fennakadásokat okozlak a levéltár kezelésében, pedig a város éppen ekkortájt határozta el, hogy évszázadok óta őrzött gazdag iratanyagát a könnyebb áttekinthetőség és kutatás céljából átrendezteti. A polgármester ezzel kapcsolatosan Vas megye alispánjához fordult, hogy a szükséges szakértői vizsgálat lefolytatása és rendezési javaslat készítése végett átmenetileg engedje át Győrbe Balogh Gyula nevű levéltárnokát. Az alispán készséggel adott helyet a kérelemnek 54 s így az említett allevéltárnok nyugodtan áttanulmányozhatta a győrvárosi archívum anyagának befső felépítését, addigi rendszerét és egész hivatali ügykezelését. Tapasztalatai alapján részletes jelentést adott be a polgármesternek, mely egyúttal rendezési és általános kezelési javaslatokat, észrevételeket is Tartalmazott. Ezek közül a lényegesebbek a következők voltak : A levéltár tervbe vett rendezését nagyban akadályozza az archívum helyiségének szűk volta, de az újonnan átengedett szoba segítségével a feladat megoldása könnyebbé válik. így a munkálatok során átmenetileg akadályt képező anyagot ide át lehet helyezni, majd pedig ebben a szobában nyerhetnek végleges elhelyezést a levéltárba már be nem férő irat-sorozatok. Ami az ügykezelést illeti, nagyon fontos, hogy az iratok, oklevelek levéltárba való utalása, illetve onnan való kiadása soha se történjék csupán szóbelileg, tehát úgynevezett rövid úton, hanem mindenkor írásbeli meghagyás alapján. Az ilyen 51 Közgyűlési .jegyzőkönyv. 1880/358. sz. 52 Bisinger József üveges mester, győri polgár 1843-ban kelt végrendeletében Teljes vagyonát (86 427 Ft készpénzt, két ingatlant és értékpapírokat) a városra hagyta, hogy kamataival megnövekedett összegéből majd felépítse az új városházát és megvesse alapját egyéb jótékonycélú intézményeknek. 53 Tanácsi jegyzőkönyv. 1885/1010. sz. 54 Elnöki iratok. 1888/101, 161. sz.
