Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Lengyel Alfréd: Győr város levéltárának története / 52–88. o.

70 Lengyel Alfréd Országos Levéltár 1875-ben új, egyesített formájában megkezdte működését és felvette az érintkezést a törvényhatósági levéltárakkal. Bár olyan illusztris kutató, mint Pesty Frigyes, már jóval korábban is gyakori látogatója volt Visky Józsefnek, aki a belügyminiszter külön engedélye alapján búvárkodó tudósnak minden lehető támogatást megadott a Győrre vonatkozó helytörténeti adatok gyűjtésében.

48 Ugyancsak az érdeklődés növekedése késztette, levéltárügyünk távolabbi célkitűzései mellett, az Országos Levéltárt arra, hogy belügyi körrendelet kiadatása útján kötelezzen minden közlevéltárt a belső állapotáról és anyagáról szóló jelentéstételre. A hivatalosan feltett kérdések kilenc csoportra voltak felosztva, az alábbi szempontok alapulvételével : 1. Milyen helyiségben van a levéltár, hány szobában, az ajtók, ablakok el vannak-e látva vastáblákkal ? — 2. Hogyan vannak az iratok elhelyezve ? — 3. Mely évből való a legrégibb irat s az eredeti, vagy másolat? — 4. Vannak-e 1526 előtti iratok és mennyi ? -—-5. Mikor kezdődik az Összefüggő levéltári anyag, illetve a városi jegyzőkönyvek sorozata ? — 6. Vannak-e még lajstromozatlan iratok és milyen mennyiségben? — 7. Vannak-e 1849 utáni törvénykezési iratok és melyek? — 8. A levéltár konzerválása és használhatósága érdekében mi volna a legfontosabb feladat ? —9. Volt-e már a levéltárban selejtezés és milyen anyagban ? 49

— A közgyűlés a rendelkezést kiadta a levéltárnoknak áttanulmányozás és megfelelő szakvéleményezés céljából. Visky 1880. júl. 25-én terjesztette be jelentését, mely a következőket tartalmazta : ad 1. A levéltár a belvárosi városház nyugati oldalán, első emeleti 2 szobában van elhelyezve, melyek közül a belső boltozott és a mellékszobától egy vas- és egy faajtó által van elválasztva ; a főbejárat azonban régi tölgyfa ajtóból áll. A levéltár ablakai (összesen 3) az udvar felé, egy födetlen folyosóra nyílnak és ódonszerű vasrostélyokkal vannak ellátva ; kívülről vastáblákkal vannak védve tűz ellen ; a téli hónapokban, különösen a délutáni órákban, a világosság hiányát lehet tapasztalni ; a helyiségek tökéletesen szárazak. — ad 2. Az iratok legnagyobb része nyitott, az oldalfalhoz támasztott hat sorozatú keményfa állványokon van elhelyezve, melyeknek magassága 15 láb ; a belső szobában ezen állványok 3 és fél lábnyi magas, a falak körületében húzódó szekrényekre vannak helyezve, melyek külön osztályokkal és zárható, szárnyas ajtókkal vannak ellátva ; felemlítendő "rég egy ódonszerű, kisebb vasláda, mely a végrendeletek őrzésére van rendelve. —• ad 3. A legrégibb fennmaradt eredeti okirat II. Rudolf magyar királynak 1604. évi ápr. 8-án Prágában kelt kiváltság-levele, melyben Győr városa polgárainak régi jogai, kiváltságai és szokásai újból megerősíttetnek ; felemlítendő különben, hogy létezik egy félívre írott, összesen 4 sorból álló, 1594. július hava derekán kelt török levele Sinan Ban Alinak, melyben Szentmárton-vár lakosait szabad elköltözésre felszabadítja. — 4. A mohácsi csatát megelőző iratok nincsenek, miután a török uralom alatt valószínűleg tönkre mentek. — ad 5. A városi jegyzőkönyvek az 1600-ik évtől kezdődnek és azóta szakadatlan folyamatban itt őriztetnek ; a jegyzőkönyvekkel összefüggésben álló iratcsomók leg-, nagyobb részben megvannak és lajstromba vannak véve. — ad 6. Régistrálatlan iratok nincsenek. — ad 7. A fennállott egykori cs. kir. városilag kiküldött járásbíróság, továbbá az 1861-től 1872-ig újra életbeléptetett győrvárosi törvényszék iratai a levéltárban őriztetnek ; ellenben az akkor folyamatban volt törvénykezési ügyekre vonatkozó iratok átkerültek a helybeli kir. törvényszékhez. — ad 8. Tekintve az iratok halmozódását, a helyiség kibővítése már elodázhatatlan kérdéssé vált. — ad 9. Selejtezés mindekkoráig nem történt.

50 A felterjesztésre a belügyminiszter elrendelte, hogy a levéltári helyiségek főbejáratát sürgősen el kell látni tűzmentes vasajtóval, legalább is olyan formában, hogy a meglevő ajtót kemény pléhlemezekkel burkoltatja be a 48 Tanácsi jegvzőkönyv. 1872/2313. sz. 49 Közgyűlési "jegyzőkönyv. 1880/259. sz. — 1G.684/1880. B. M. sz. rend. 50 Országos Levéltár. I. 36/1880. (B. M. 38.653/1880.)