Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Lengyel Alfréd: Győr város levéltárának története / 52–88. o.

Győr város levéltárának története 69 megelőző esztendőkre, elsősorban tudományos—történeti levéltárrá való alakulása. A fejlődés kezdeteként azt a pályázatot tekinthetjük, melyet a város 1861 elején az üresedésben lévő városi levéltárnoki állásra írt ki. Az állás elnyerésére hárman is jelentkeztek éspedig Kálóczi Imre, Entner Vince ésVisky József. A pályázók közt már előzetesen élénk harc folyt a voksok többségének megszerzése céljából. A legnagyobb eséllyel kétségtelenül a legutóbbi indult, mivel mint cs. kir. megyei levéltár-rendező a megkívánt gyakorlattal és szakképzettséggel rendelkezett. Valóban úgy is történt, amennyiben a választás alkalmával a két másik jelölt 186 szavazatával szemben 300 vokssal elvitathatatlanul biztosította magának az elsőséget.

45 Visky József személyében végre olyan levéltárnok került a városhoz, aki szaktudása révén kellő garanciát; nyújtott arra, hogy a zilált állapotban levő archívum anyagát áttekinthető módon rendbeszedi és a kutatások számára is hozzáférhetővé teszi.. A tanács éppen erre való tekintettel, mintegy előlegezve a bizalmat, 600 forintban állapította meg évi illetményét és hivatali eskütétele alkalmával közölte vele, hogy munkájához tőle telhetőleg minden támogatást megad a maga részéről. A levéltár átadásánál Czap Ferenc tanácsnok segédkezett, hiszen legutóbb, ha rövid ideig is, de ő rendezgette az iratokat, bár azóta a szókház átalakításai miatt e munkának a nyomai is jórészt eltűntek. Főleg a közgyűlési terem építkezése során vált teljessé a felfordulás, az anyag halmokban hevert, teljesen összekeveredve az egymásra torlaszolt állványok és szekrények sorai között.

46 A levéltár új gazdája mindamellett nem várt arra, hogy a renoválási munkálatok befejeződjenek, hanem hivatalának átvételét követően azonnal hozzáfogott a levéltár rendbeszedéséhez. Teendő éppen elég akadt, hiszen az. újabb iratok konglomerátuma mellett a régebbi anyagnál is bőségesen kerültek, elő lajstromozatlan tételek és segédlet nélküli évfolyamok. A használhatóság fokának elérése jó néhány esztendő fáradságos munkáját tette szükségessé, de Visky József nem tántorodott vissza a feladatok nehézségétől. Szívós kitartással és lelkiismeretes odaadással lépésről lépésre valósította meg előre kidolgozott rendezési tervét, mely tulajdonképpen a Deáky József-féle alaprendszerre támaszkodott. Az egész iratanyag elrakásához további állványokra is szükség volt, a Gazdásági Elnökség ezért a levéltárnok javaslatára 95 forint értékben megrendelte a tervrajz szerint igényelt méretű faanyagot.

47 A nagy átrendezés éppen a legjobbkor történt, mert a levéltár iránti érdeklődés, főleg hivatalos részről, lassan élénkülni kezdett ebben az időszakban. 1865-ben a Helytartótanács Győr városnak is megküldte a közlevéltárak őriztetése tárgyában kiadott általános rendelkezését, mely szerint a közhatóságok kötelesek archívumaikat gondosan kezelni és esetleges átköltöztetések során, azoknak bejelentésén kívül, a szükséges óvóintézkedéseket megtenni. Néhány évvel később a Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottságának kezdeményezésére a belügyminiszter intézett körlevelet a megyékhez, városokhoz, hogy a levéltáraikban található országgyűlési irományok felől jelentést tegyenek. De a magán kutatók figyelme is egyre jobban rá terelődött a vidéken található értékes helytörténeti anyagokra, különösen azután, hogy a Magyar 45 Közgyűlési jegyzőkönyv. 1861/14. sz. 46 Közgyűlési jegyzőkönyv. ]861/37. sz. 47 Közgyűlési jegyzőkönyv. 1864/68. sz.