Levéltári Közlemények, 30. (1959)
Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Lengyel Alfréd: Győr város levéltárának története / 52–88. o.
68 " Lengyel Alfréd dinger Gusztáv tanácsi írnokot bízzák meg a levéltári munkálatok elvégzésével. Nevezettek felváltva kötelesek ellátni a folyamatos teendőket és pótolni az elmaradt lajstromozásokat, minek fejében az év végéig személyenként 50 forint fáradozás! jutalomban részesülnek. A határozatot természetesen jóváhagyás végett fel kellett terjeszteni a felettes fórumhoz. 43 Minthogy a járási szintre degradált város ekkor még mindig a győri <-s. kir. megyei hatóság alá tartozott, innen érkezett beadványra szóló válaszirat. Dorner Ede kormánybiztos és megyefőnök ebben kifejtette, hogy szerinte ,,a kezelésbeli jó rend fenntartása szempontjából" kívánatosabb volna, ha csupán Czap Ferenc tanácsi iktató bízatnék meg a levéltár kezelésével, mivel nevezett hivatali elfoglaltsága után simán elvégezhetné a levéltári munkákat, és általában több időt tudna fordítani a levéltári ügyek vitelére, mint másik jelölttársa. A tanácstagok tehát újra fontolóra vették a dolgot s miután ők is belátták, hogy előnyösebb a levéltár szempontjából, ha egy személy látja el a teendőket, a megyefőnökség észrevételezésének szellemében határoztak. 44 így tehát egyedül Czap Ferenc kapott megbízást, évi 100 forint jutalom megszavazása mellett, de azzal a feltétellel, hogy az összegyűlt iratokat átrendezi, lajstromba veszi és egyben vigyáz arra, hogy csak jelenlétében mehessenek be idegenek a levéltárba. Az utóbbi esztendőkben ugyanis kialakult az a helytelen gyakorlat, hogy egyes hivatalok tisztviselői a nagy helyszűke miatt az archívumba vitték be munkájukat, s ott dolgozgattak minden felügyelet nélkül. A Helytartótanács csakhamar hozzá is járult a kérdés ily módon való megoldásához, s így a hivatal-átadás lebonyolítása után, melynél a polgármesteren kívül két tanácstag is közreműködött, az ideiglenesen megbízott levéltári hivatalnok megkezdhette működését. x\ sok restancia között mindenekelőtt az iratok rendezgetéséhez fogott, de alig hogy belemerült jobban ténykedésébe, a közben autonómiáját visszanyert város közgyűlése Czap Ferencet közigazgatási tanácsnokká választotta meg. A győri levéltár történetének tulajdonképpen csak most kezdődő polgári korszakában különösen élesen figyelhető meg a levéltárak általános funkcióváltozása. A polgári kor számára a levéltár évszázadok alatt összehalmozódott iratanyaga már vajmi csekély ügyviteli jelentőséggel bír : megnövekszik ellenben tudományos-történeti értéke. Ennek megfelelően az iratanyag elveszti titkosságát is ; hozzá gyakorlati konkrét érdekek többé nem fűződnek (ennek következtében hamarosan le is választják az irattárról); — alkalmas lesz ellenben arra, hogy az uralomra került polgárság számára osztálya és városa múltját bemutassa. Győr, mely a 60—80-as években kereskedővárosból fokozatosan alakul át elsősorban ipari várossá, művelt és kulturált polgársággal rendelkezik. A kapitalizmus még felfelé ívelő szakaszában érthető tehát, ha e polgárság szívesen fog áldozni a levéltár megfelelő tudományos színvonalú rendezésére, felszerelésére, a történeti kutatás számára hozzáférhetővé tételére. Mindezt világosan mutatja az a fejlődés, mely a levéltár történetének mintegy második fejezeteképpen a kiegyezés éveiben a levéltár történetében mígindult s melynek fő jellemvonása a levéltárnak a korábbi, elsősorban adminisztratív célú intézményből az irattár leválasztása után az első világháborút Községi tanácsi jegyzőkönyv. 1860/484. sz. Községi tanácsi jegyzőkönyv. 1860/558. sz.
