Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Ila Bálint: A mikrofilm a levéltárban / 16–51. o.

A mikrofilm a levéltárban 47 8. Véleményünk szerint itt volna most már az ideje pecsétjeink és térképtárunk biztonsági célokból történő filmezése megszervezésének és a munka megindításának. (Nagy kár, hogy a kiadott pálos kolostorok oklevelein leva igen szép pecsétek nem vétettek filmre és így azok saját kutatásaink céljaira most már csak nehezen lesznek elérhetők.) A térképek biztonsági és dokumentációs filmezését nagyon indokolná azok használatának kiterjedése és történeti forrásértékük egyre növekvő jelentősége. 9. A fejlődés érdekében biztosítani kellene dolgozóink állandó elméleti és gyakorlati szakmai képzését, szakmai haladását. A felvételező és kidolgozó munka művészi irányú fejlesztése érdekében elengedhetetlen lenne bizonyos alapvető optikai és kémiai ismeretek megszerzése, a különböző vegyi anyagok természetrajzának megismerése és a hívó anyagok, hívó receptek tulajdonságainak kikísérletezése. Mindig az volt az érzésem, hogy e téren még sok a tenni, főleg pedig a tanulnivaló, és hogy filmjeink kidolgozásában nagyobb tökéletességet lehetne elérnünk. A németek marburgi levéltárosképző iskolájában pl. a tudományos fényképezés elméleti és gyakorlati ismereteinek közvetítése teljesen egyenrangú tárgyként szerepel, és arra a legnagyobb súlyt helyezik.

119 Párizsban, a Braibant főigazgató kezdeményezésére néhány évvel ezelőtt indított nemzetközi levéltári kurzusokon, az ún. stage-okon több előadásban foglalkoznak a mikrofilm levéltári alkalmazásának kérdéseivel és a filmezés gyakorlatával.

120 Papritz német levéltári igazgató szuperlatívuszokban emlékezik meg arról a levéltári mikrofilmező kultúráról, amit Párizsban látott.

121 Nálunk a levéltárosképzésben a mikrofilmezésről nem sok szó esett, említésre sem érdemes módon szerepelt az a korábbi, az Országos Levéltár által rendezett szakmai tanfolyamokon. A szakmai haladást részben irodalmi, részben gyakorlati, részben külföldi eredmények tanulmányozása és átvétele (külföldi tanulmányutak) formájában gondoljuk megoldhatónak.

122 10. Elérkezett az ideje, hogy a levéltári mikrofilmező munka követelményei és szabályai, az előkészítéstől a raktározásig és leltározásig, írásba foglaltassanak és kötelezővé tétessenek a filmezés rendszerének egységesítésecéljából. (1956-ban — könyvtári kezdeményezésre — meg is indult a szabályok kodifikálásának előkészítése, mely a levéltári területet is magában foglalta volna, azonban elakadt.) Ki kellene ehhez kérni a filmanyagot használó tudományos intézetek, egyetemek és dokumentációs szakemberek véleményét, 119 A németeknél minden levéltárnok-jelöltnek meg kell ismerkednie a fényképezéssel. Papritz szerint a marburgi iskolának ezen a téren sem szabad lemaradni, hanem olyan kiképzést kell biztosítani, „die hinter keiner anderen zurücksteht, zumal die Schüler eine solche Ausbildung sonst nirgends erhalten können. Ferner soll auf diesem Spezialgebiet die Forschung neben die Lehre treten", azaz a tanulók végezzenek maguk is fényképezési gyakorlatokat, hogy az elméletet a gyakorlattal összekössék. Fel kell használni a külföldi eredményeket, különösen a párizsi stage-ok tapasztalatait (Archivar Jg. 5. 111, 113-, 1. még uo. Jg. 4. 147, 150.). — A német evangélikus egyház levéltárosai részére rendezett tanfolyamokon a filmezésről is hangzottak el előadások (uo. Jg. 4. 82.). 120 Az 1957. évi tanfolyamon a filmezés „Le microfilm et ses applications aux archives" címen szerepelt (Gazette 1957. nr. 21. 37.). 121 (Archívum Jg. 5. 113. és Jg. 6. 37.). 122 lüendkívül tanulságos cikk olvasható a filmező személyzet jó munkájának szakmai feltóteleiről és a szakmai tudás megszerzéséről „Formation du personnel pour reproduction et la selection de documents" címen a „Manual on document" id. FIDkiadvány B. kötetében (81 F 1—9.). Közli pl. a különböző országokban szervezett szakmai tanfolyamok időtartamát és anyagát. Hollandiában külön szakiskola foglalkozik a fényképezéssel, melynek egy-egy kurzusa négy éves.