Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Ila Bálint: A mikrofilm a levéltárban / 16–51. o.

44 IIa Bálint Filmezésünk negyedik fontos feladata az anyag felderítése és dokumentációja a tudományos kutatás céljainak előmozdítására és a levéltárakban őrzött történelmi hagyományok élővé tételére. Ez az igazi mikrodokumentáció, az anyag sokszorosítása és terjesztése, melynek ismét nemzeti és nemzetközi relációi, szükségletei jelentkeznek. Filmező munkánk fontos és szerves részének tekintettük kezdettől fogva. a lappangó anyag tervszerű s rendszeres felderítését, mondhatnók, filmen történő begyűjtését. Kitartó erőfeszítéssel elértük, hogy országunk területén az 1526 előtti anyag 99%-ban fel van derítve és mikrofilmen használható. Sikerült felderítenünk a magyarországi hiteles helyek, illetve levéltáraik sorsát, a megmaradtak mai őrzőhelyét. Anyagukat 1711-ig bezárólag — a veszprémi ós esztergomi káptalanok országos levéltárai kivételével — le is fényképeztük. Kutatómunkánk során jelentékeny számú elveszettnek hitt vagy ismeretlen családi levéltár anyaga is előkerült, és gyarapította filmgyűjtésünk eredményét. Ez a csendben folytatott munka a történetkutatók teljes elismerését váltotta ki, ami jóleső jutalma e téren kifejtett, néha nem hétköznapi nehézségekkel párosult fáradozásainknak,

115 Hasonló fontossággal bír külső országok levéltáraiban őrzött anyagok felderítése, és bár e tekintetben is sok hasznos segítséget adhattunk volna, — erre készségünket és tapasztalatainkat ismételten felajánlottuk — azonban, sajnálatunkra, nem vették igénybe, így filmező csoportunk ez irányban működést nem fejthetett ki. Ismételten végeztünk azonban kutató, felderítő és dokumentációs munkát az Országos Levéltárhoz vagy a LOK-hoz anyagközlésért forduló külföldi kutatók részére. Ebben a vonatkozásban, a tudományos célú mikrofilmezésnek ebben az ágában mikrofilmező csoportunk munkájának jelentősége állandóan nő. A tudományos célú mikrofilmezésnek, mint külföldön, nálunk is igen kedvelt formája egy-egy tárgykör dokumentációja, egy-egy kutatási terület minden dokumentációs anyagának összegyűjtése. így a területi levéltárak dolgozói felkutatták az őrizetükben levő anyagban az 1905—1907. évek munkásmozgalmi dokumentumait, azokat filmre vettük, és filmen itt a központban használhatóvá tettük. Nagyobb szabású tudományos dokumentációt jelentett az esztergomi prímási egyházi levéltár 1913—1945 közötti válogatott iratainak filmre vétele. Tudományos szakdokumentáció a török nyelvű levelek filmgyűjteménye. Az eredetik a legkülönbözőbb levéltárakban őriztetnek, filmen azonban egyetlen kollekciót alkotnak, és használatuk igen gazdaságos. Folyamatban van e gyűjtés kiegészítése külföldi levéltárak anyagával is. Ide tartoznak a különböző kiállítások anyagáról készített felvételek, melyek azonban — eltérően a francia példától — sohasem a teljes kiválogatott, csak a valóban kiállított anyagot tartalmazzák. De még ilyen formájukban is idővel az egykorú történeti felfogás, történetszemlélet és értékelés jellegzetes bizonyítékává válnak. A külföldről érkezett filmek túlnyomó része is ilyen különleges szempontú, egyes tudományos tárgyakra, egyes történelmi személyek életére és. 115 Mályusz, a Zsigmond-kori Oklevéltár szerkesztője, így ír róla : ,,Az anyaggyűjtés megoldhatatlan feladat lett volna, ha az Országos Levéltár forrásanyagot feltáró,, sőt több esetben megmentő eljárásával távoli, részben elpusztult levéltárakat évek során le nem fényképeztet s az okleveleket így hozzáférhetőbbé nem teszi." (1. köt- Bp.,. 1951. VIII.)