Levéltári Közlemények, 30. (1959)
Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Ila Bálint: A mikrofilm a levéltárban / 16–51. o.
A mikrofilm a levéltárban 43 kapacitásunk mellett eddig nem gondolhattunk. Persze, mint jövő feladatot, ezt a területet sem szabad kihagyni a számításból, mert a külföldi példákból következtetve, a film ilyen használata is el. fog terjedni. Az eredetit helyettesítő mikrofilm szerepel gyakorlatunkban olyan anyagokkal, levéltárakkal kapcsolatban, melyektől valami okból meg kell válnunk, pl. ki kell adnunk más országoknak. Amint az olaszok és franciák tették hasonló esetben, ugyanúgy mi is filmre vesszük a jugoszlávoknak átadandó anyagot, tehát a film fogja helyettesíteni az eredetit, a film fogja kiegészíteni levéltárunk anyagát. i Az eredetit pótolják mind ama filmjeink, melyeken a háborúban elpusztult vagy egyébként megsemmisült anyag maradt meg. Hitelességükben kételkedni eddig még senkinek sem jutott eszébe, igaz, hogy csak tudományos ••célra használták és használják őket. Harmadik aspektusa mikrofilmezésünknek az anyag kiegészítése. Legutóbb az Országos Levéltár 200 éves fennállása alkalmából tartott ünnepi •ülésszak egyik előadója fejtette ki, hogy a magyar levéltári anyagbázis menynyire szét van szóródva, országunktól keletre és nyugatra eső levéltárak tömegesen őriznek magyar vonatkozású történeti forrásanyagot. 1U Ezeknek összegyűjtése ós a kutatás rendelkezésére bocsátása elsőrangú levéltári feladat, melyet csak a mikrofilm széleskörű bevezetésével lehet megoldani. Itt vannak például a bécsi levéltárak! A bennük őrzött nagy terjedelmű dokumentációs anyagot magyar történettudományi kutatásunk nem nélkülözheti. Régebben még csak hivatkozni lehetett a kutatás és hozzáférés nehézségeire, ma, a mikrofilm és a mikrodokumentáció korszakában, ez megszűnt : a helyettesítő mikrofilm segítségével olcsón és racionálisan kiegészíthető bármely levéltár anyaga. A kiegészítő mikrofilm az eredeti mindenben hű mását tükrözi. De nemcsak külországok levéltárainak forrásai jönnek saját levéltáraink kiegészítésére tekintetbe, hanem belföldi levéltárak, könyvtárak stb. Néhány példát idézünk erre. A Bossányi-család iratainak nagyobb része az Országos Levéltár őrizetében van, egy része azonban az Akadémia kóziratr tárába került, s ez nem is hajlandó tőle megválni. Filmre vettük, saját anyagunkat e filmmel kiegészítettük és teljessé tettük. A Mária Terézia-féle úrbéri tabellák több példányban készültek, egy maradt a Helytartótanács levéltárában, egyet kaptak a megyék, egyet a helységek, egyet a birtokos család. Az Országos Levéltár sorozatának hiányait a megyék anyagából kívánja kiegészíteni, amint az már Borsod megye esetében megtörtént. Ugyanígy lehet kiegészíteni az országos összeírások hiányait is, mégpedig kölcsönösen, a megyei levéltárakét az Országos Levéltárból, ezét pedig a megyék levéltáraiból. Bár mind külföldön, mind helyben készülnek anyagunkat kiegészítő filmek, a kiegészítő mikrofilmezés még csak a kezdet kezdetén tart, azt mondhatnók, hogy minden terv nélkül szinte „alkalomszerűen" folyik, s ennek megfelelők eddigi eredményei is. Korszerű megszervezésére és perspektivikus terve elkészítésére tanulmányunk végén javaslatot teszünk. 114 Levt. Közi. 27. köt. 1957. 103—104. — Holub József „Zala megye története a középkorban" című kötete megírásához mintegy 100 bel- és külföldi levéltárból gyűjtötte •össze anyagát, amely a végén is „közel hatezer" darab oklevélre rúgott. (XV— XVIII.)
