Levéltári Közlemények, 30. (1959)
Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Ila Bálint: A mikrofilm a levéltárban / 16–51. o.
42 IIa Bálint ban elindított munkát, a megóvó filmezést, szóles alapokra helyeztük, nagy mértékben kiépítettük és tervszerűvé tettük, A rendelkezésre álló kapacitásunk túlnyomó részét erre használjuk fel. Természetesen nemcsak az Országos Levéltár, hanem a területi és egyházi levéltárak iratai is szerepelnek terveinkben. A felvételezés sorrendjét az anyag állapota, használatának gyakorisága, és nem utolsó sorban értéke határozza meg. Csak természetes, hogy a fontosság kérdésének megállapításánál időhatárok, az iratok keletkezésének kora is jelentős szerepet játszik. Meggyőződésünk, hogy történelmi forrásaink legr ősibb darabjai mint a szó szoros értelmében vett unikumok, egyedi hagyományokat megörökítő iratok, vagy a legújabb irattermelés esetleg már keletkezésükkor sem a legjobb állapotban levő aktái szorulnak elsősorban a védelemre, hiszen ezek károsodhatnak és károsodnak is a legkönnyebben. Ilyen elgondolásokból vétetett elsősorban filmre a Magyarország területén őrzött, 1526-ig terjedő teljes okleveles, jegyzőkönyves stb. forrásanyag, melynek mikrodokumentációja az Országos Levéltár filmtárában őriztetik. A soron következő források az Országos Levéltár különböző összeírás-sorozatai a XVI—XVIII. századokból, melyekről már csak sűrű használatuk és speciális történeti értékük miatt is nagyon indokolt volt biztonsági film készítése. (Sajnos, a „Conscriptiones decimarum" sorozat filmezése máig sem történt meg.) Az Országos Levéltár modern anyagából egyebek mellett a minisztertanácsi jegyzőkönyvekről és a hozzájuk tartozó előterjesztésekről, a külügyminisztérium rezervált politikai és politikai iratairól, a Kozma-hagyatékról és sok más politikai s mozgalmi fontosságú anyagról készítettünk biztonságot szolgáló mikrofilmet. A területi levéltárak fondjainak biztosításában nem értünk el ekkora ereclményeket. Eddig összefüggőleg csak az 1724-ig terjedő jegyzőkönyvi és számadás-anyaguk vétetett filmre (kivéve itt is a soproni Állami Levéltárat), legújabb irataikból csupán munkásmozgalmi kutatásokra összeállított kollekciók. Az egyházi levéltárak biztonsági fényképezése nagyobb lendülettel haladt. A kath. püspöki ós káptalani meg konventi levéltárak anyaga — a veszprémiek kivételével — 1711-ig, néhány esetben 1750-ig teljes egészében filmre van véve. A ref. egyház által őrzött levéltáraknak feudáliskori iratainak s anyakönyveinek jórésze ugyancsak megvan már filmen filmtárunkban. A kicsiny kapacitás mellett ez, az anyag megóvása területén elért eredmény igen számottevő, és ha vannak is hiányosságai — gazdasági levéltárainkbán eddig egyáltalán nem történt anyagóvó filmezés — munkánk jelentőségének és fontosságának meggyőző bizonyítéka. 113 A hely ós a selejtezés kérdéseinek megoldására a mikrofilmet ma sem használjuk, az eredetit pótló mikrofilmezés területén még a tervezgetésig sem jutottunk. Bár a férőhelynek egyáltalán nem vagyunk itt Budapesten sem bővében, és — véleményünk szerint — a selejtezés megoldása a mikrofilm felhasználásával több esetben egyszerűsíthető és biztosabb talajra helyezhető volna, mégis minderre számos más feladatunk és nagyon szerény felvételezési 113 Eredményeink megítélésénél figyelembe kell venni, hogy 1959-ig egyetlen, immáron tíz éve napi 16 órában használt, tehát eléggé elnyűtt felvételező gépünk és .kisiparos által készített, ugyanannyi idős, egyre többször javításra szoruló automatikus előhívónk volt, melyekkel csak igen jó anyagból érhetné el két felvételező az évi 800 000— 1 000 000 felvételt, egyéni kezelést kívánó sorozatokból ennél sokkal kevesebbet. Ezzel a géppel kellett ellátni a nagyszámú megrendelést is, ami a filmtár részére történő termelést tovább csökkenti.
