Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Ila Bálint: A mikrofilm a levéltárban / 16–51. o.

A mikrofilm a levéltárban 39 terjesztése, sokszorosítása és az e célra szolgáló filmek felhasználásának megszorítása között, amire a francia levéltárnokok mikrofilm napján fel is hívták a figyelmet.

106 Bár az aggodalmaknak megvan a maguk alapja és kétségtelenül szükséges a használat nemzetközi szabályozása, a visszaélés mindazáltal eredeti anyaggal, arról kézi vagy gépírással készített másolatokkal is lehetséges. Bizonyos azonban, hogy a filmezési technika fejlődése lehetővé teszi majd az anyag minden kétséget kizáró azonosítását és így provenienciája valódiságának egyszerű ellenőrzését, tehát pontos idézés esetén nem lehet visszaélés.

197 * Miután megismertük a mikrofilm alkalmazásának lehetőségeit és elterjedtségét szerte a világon, rátérünk tanulmányunk második részére, a magyar. levéltári mikrofilmezés történetének, mai helyzetének és perspektíváinak megvizsgálására. Mivel a filmező munkának ez értekezés írója kezdetektől fogva szervezője, majd hosszabb ideig vezetője volt, a beszámoló alapját saját tapasztalatai képezik. Fontos szerep jut az előadásban természetesen a nemzetközi tanulságoknak és a nemzetközi, különösen a francia és német praxisnak. III. A magyar levéltári mikrofilmezés kezdetei 1935 tavaszán érkezett meg az Országos Levéltárba az első reprodukáló apparátus, Leica-rendszerű útifélszerelés és még ez év nyarán meg is indult vele a munka. Ezzel levéltárunk európai viszonylatban is az elsők között állította a mikrofilmezést saját céljai : a tudományos igények kielégítésének szolgálatába.

108 A történettudomány problematikájának széleskörű kibővülése a kutatókkal és levéltárakkal szemben az anyaggyűjtés terén olyan kívánalmakat támasztott, melyeket a régi módon, az iratok kézi másolgatásával vagy kivonatok készítésével többé kielégíteni nem lehetett. Csak egy példát említünk. A Magyar Tudományos Akadémia az 1930-as 106 Gazette 1954. nr. 15. 60. Betge-Brezetz felszólalása. 107 A probléma fennáll könyvtári vonalon is és a kérdés szabályozása a könyvtárosoknak nem kisebb gondot okoz. A svájci könyvtárosok egyesülete az anyagnak mikrofilmen történő kiszolgáltatásával kapcsolatban 1957-ben az alábbi pontokat fogadta el (Archivar Jg. 11. 270—271.) : 1. Kéziratokról pontosan meghatározott tudományos célokra ki kell adni a mikrofilmet, mely az eredetivel egyenlő értékűnek tekintendő. 2. A film közlésére az eredetit őrző könyvtár engedélye szükséges. 3. A filmet az eredetit őrző könyvtár készíti s a filmnegatívot biztonsági célokból megtartja. 4. Olyan intézetek kérésének elintézésénél, melyek gyűjtés céljaira rendelik a filmet, bizonyos fenntartással kell élni, liberális gyakorlat csak határozott gyűjtési irányzatú (dokumentációs) intézetekkel szemben tanúsítandó. 5. Olyan filmigónylöket, akik kereskedelmi célokra kívánnak mikrokópiákat, el kell utasítani. 108 Bourgoin 1935-ben fogyatékosságnak említi, hogy a párizsi Nemzeti Levéltárnak nincs fényképező osztálya (Levt. Közi. 1937. 266.). Általában ebben az időben kezdenek csak a nyugati országok levéltárai is fényképezésre berendezkedni (Kossányi i. m. Levt. Közi. 1937. 200.).