Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Ila Bálint: A mikrofilm a levéltárban / 16–51. o.

32 IIa Bálint gát filmre veszi és utána az eredetiket megsemmisíti a Genfben székelő Nemzetközi Munkaügyi Hivatal.

74 Az eredetit pótló mikrofilmről folyó vitában van még egy olyan lénj^eges pont, melyet eddig nem említettem. Egyesek, különösen a Német Szövetségi Köztársaságban, az 1950-es években attól féltek, hogy a fejlett fényképészeti technikával a filmet könnyű hamisítani és így egy filmtekercsbe olyan iratot belefényképezni vagy belecsempészni, ami az eredetiben nem volt benne. Persze ez elképzelhető, de csak úgy és akkor, ha a film készítése nem folyik az előírt szabályok mellett a legnagyobb gondossággal és ellenőrzéssel. Ilyenkor is azonban az eredeti anyagot kell inkább védeni, nehogy abba helyezzenek el eredetinek, feltüntetett hamisítványt. Modern regisztratúra esetében e tekintetben a legjobb védelem, ha azt keletkezés után mindjárt filmre veszik, mielőtt bárkinek is alkalma nyílnék hamisítvány elhelyezésére. Az elkészült film maga a hamisítások ellen már lényegesen több védelmet nyújt, mint az eredeti regisztratúra, hiszen a film az anyagot könyvszerűen zárja magába, amelyhez sem hozzátenni, és amelyből sem elvenni többé nem lehet. Természetesen csak akkor, ha a film az eredeti anyag szigorú rendjében és az előírt pontos í'ilmezési szabályok szerint készült s nem is került idegen kezekre.

75 A Német Szövetségi Köztársaság racionalizálási bizottságának a mikrofilm kérdéseivel foglalkozó ,,Mikrofilm" nevű szakbizottsága által megállapított s már említett filmezési szabályzat főbb pontjait az alábbiakban közöljük :

76 a) Az iratok filmezését előre megállapított és a létrehozó szervek működésének megfelelő, azaz eredeti irattári rendben kell elvégezni s az összefüggő részeket folyamatosan, teljes összefüggésben kell felvételezni. Ha nem szervesen képződött anyagról, hanem egyes iratokról van szó, ezekhez előzetesen olyan iratjegyzéket kell készíteni, mely minden egyes iratot külön tételenként regisztrál. b) A kész filmekről bekötött könyv formájában mikrofilmregisztert kell készíteni, mely az anyag megjelölésén kívül a filmek valódiság ara, a felvételezés rendszerére és rendjére, a filmek ellenőrzésére, a rossz felvételekre és azok pótlására vonatkozó mindenfajta bejegyzést tartalmazzon. c) A felvételezést az eredeti rendnek. megfelelően minden kihagyás nélkül kell végrehajtani. Csak tekercset .szabad készíteni, melynek legkisebb hosszúsága 5 méter és megszakítatlan egységnek kell lenni. Ha valami okból megszakad, a ragasztást, az összeillesztést a mikrofilmregiszterben jelezni kell. d) A filmet eredetiségét és valódiságát bizonyító ismertetőjelekkel kell ellátni, pl. a szélén futószámokkal vagy más jelzéssel, esetleg közbeiktatott aláírásokat tartalmazó lapocskák beillesztésével stb. A film elején és végén elhelyezendő vezető szalagok tartalmazzák az anyagot kitermelő cég (intézmény) nevét, továbbá az anyagra vonatkozó megjegyzéseket, a jelzetet s a 74 Archivnm 1952. 24. 75 A 71. jegyzetben említett „Mikrofilm bizottság" 1956-ban megállapítja, hogy .filmtekercs hamisítása csaknem lehetetlen,* ha a filmezés rövidesen az iratok beérkezése, irattározása után mindjárt megtörténik, tehát nincs idő és lehetőség sem az eredeti közé hamisítványt becsempészni. (Nachrichten Jg. 7. 39, 105, 106. L. még uo. Jg. 4. 209—213. és Jg. 3. 122—124, továbbá Raabe—Janiak i. m. 79—80. stb.). 76 „Leitsätze für die Aufnahme von aufbewahrungspflichtigen Schriftgut auf Mikrofilm" (Archivar Jg. 9. 276—279.; magyar fordítása : Levéltári Híradó 7. évf. 303—306.).