Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - Ila Bálint: A mikrofilm a levéltárban / 16–51. o.

A mikrofilm a levéltárban 25 Az bizonyos, hogy ezekbe a szkémákba, azok egyik vagy másik fokozatába a mikrofilmezéssel elérhető célok bármelyik változata belefér, éppen ezért a francia megfogalmazás átment minden nemzet szótárába. Lássuk Gille pontjait közelebbről. 1. Biztonsági mikrofilmezés.™ A filmezésnek ez a formája a legismertebb és legelterjedtebb. Illetékesek egybehangzó véleménye szerint az anyag védelmének nincsen ma hathatósabb és olcsóbb módja, mint az anyagnak egy vagy két példányban mikrofilmre vétele és a filmeknek az eredetitől külön, biztonságos helyen történő őrzése.

40 A film kis helyen is elfér — az eredeti férőhelyének 2—5%-án — így megfelelő raktározása nem okozhat nagyobb problémát. A biztonsági filmezés mindenféle előre nem látott, hirtelenül érkező és elemi csapás ellen védelmet nyújt, de óvja és védi, ugyanabban az állapotban megtartja a rossz vagy pusztuló és a sűrű használattól egyre jobban rongálódó iratokat. Ilyen anyagokat ma már nem igen adnak a kutatók kezébe, használatuk filmről történik. A párizsi Nemzeti Levéltár J trezorjának oklevelei pL 1956 óta csak filmen használhatók, az eredetit külön, nagyon indokolt kérésre adják ki.

41 Különösen fontos a biztonsági filmezés a másoló, silányabb minőségű papírra írt vagy átütéssel készült modern aktáknál, újságoknál stb., melyeknek élettartama egészen rövid, sokkal rövidebb, mint a filmé, még ha ez utóbbiét nem is becsülnénk többre 100 évnél. Erősen károsodott, megrongálódott iratokat, melyeknek restaurálása is lehetetlen vagy sok költségbe kerül, ugyancsak filmen tarthatunk és menthetünk meg a teljes enyészettől.

42 Térképeknél és tervrajzoknál, valamint egyéb hasonló természetű iratoknál a gyakori használattól, hajtogatástól, a sűrű kiemeléstől és reponálástól feltótlenül bekövetkező és egyre fokozódó rongálódást ugyancsak filmrevétellel lehet megakadályozni. Ha levéltári anyag kikölcsönzésre, utaztatásra kényszerül, ezt az anyagot elküldés előtt — minden esetleges károsodás elleni biztosítás céljából — szintén ajánlatos filmre venni. Mint fontos feltételt, hangsúlyozzák, hogy a film csak akkor szolgálja igazában az anyag védelmét, ha a szabályszerűen elkészített és kikezelt filmet levéltárilag a leggondosabban őrzik és más célokra lehetőleg nem használják. Az ugyanis semmit sem árt neki, ha róla akár több példány pozitívet készítenek is; viszont az esetleges használata leolvasóban a filmet rongálja, tehát biztonsági értékét folyamatosan csökkenti, ennélfogva a biztonságot szolgáló filmek használatát, kutatók rendelkezésére bocsátását mindenképpen el kell kerülni.

43 39 Archívum 1953. 89—90. 40 Brée : „Unbestritten ist die einzigartige Brauchbarkeit des Mikrofilms für die Sicherung der Archivalien" (Archivar Jg. 7. 108.) és Meinert: „Über die Notwendigkeit und Vorzüge dieses Verfahrens besteht fast völlige Einmütigkeit" (uo. Jg. 4. 28.). A német ev. egyház 1951. évi körlevelében az egyházi anyakönyvek filmre vételéről azt írja, hogy az „äusserst notwendige und zweckmässige Aufgabe" (Nachrichten Jg. 7. 19.). Finnországban az egyházi anyakönyvekről és más fontos iratokról összesen 25 millió felvételt készítettek és a filmanyagot az Állami Levéltár sziklaboltjában őrzik (Archivar Jg. 9. 279—280.). "Gazette 1955 nr. 17—18. 19. 42 Beil

: „Von der Urkunde zur Reproduktion." Die Photographie (Monatsschrift für das Gesamtgebiet der Photographie), Jg. 1948. 87—88. 43 A Szovjetunióban, mint Lavrov szovjet levéltáros budapesti előadásában tájékoztatott, az eredeti első példány negatív filmről azonnal egy pozitívet készítenek,