Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: The American Archivist, Vol. XX–XXI. (1957–1958) / 210–211. o.

210 Folyóiratszemle kiadott módszertani utasításához fűzött megjegyzései. A cikk elsősorban az utolsó évek csehszlovák és népi demokratikus szakirodalmának (köztük elég sűrűn hivatkozva 1 a magyar gyakorlatra és egyes magyar cikkekre is) tükrében vizsgálja az utasítás egyes megállapításait, rendezéssel, selejtezéssel, leltározással, különös részletességgel pedig a segédletek különböző fajtáinak készítésével kapcsolatos vonatkozásait. A harmadik cikk az Archiyni Casopis-ban az egyes gazdasági iratfajták forrásértékéről és létrehozásáról már több cikket írt JOSEF BLECHA, az ipari üzemek könyvelési iratanyagának forrásérté­kéről írott tanulmánya. A könyvelés során előállt konkrét irat típusokat és a könyvelés szerkezetét alaposan ismertető cikk felhívja a figyelmet a hazai ilyen irányú kutatások szükségességére is. Tanulságos még VACLAV SOLLE a bírósági selejtezések fejlődéséről és a bíróságok­nál képződő levéltári állagok jellegéről nyújtott hasznos áttekintése. (1957. 1. sz.) A cikk szerzője — elsősorban rendeleti anyag alapján — ismerteti a bírósági anyag selejtezésének alapelveit 1897-től napjainkig, részletesen rámutatva az 1953-ban megjelent selejtezési alapelvek előnyeire (fokozott együttműködés az igazságügyi szervek és a levéltárak között már a selejtezést megelőzően is) és hátrányaira, (túl rövid selejtezési határidő, fontos ügycsoportok kiselejtezése, áttekinthetetlenség) utalva arra, hogy utóbbiak kiküszöbö­lésére a már kiadott utasításokhoz novellák kiadása volna szükséges. A folyóiratszámok „Hírek" rovata egy-egy ország levéltárügyével (Lengyel Nép­köztársaság, Franciaország, Ausztria) ismerteti meg az olvasót, színesen, részletesen, egyik­másik esetben, egészen a XVIII. századig visszanyúló áttekintést nyújtva az illető ország levéltárügyének fejlődéséről. Az ismertetések tartalmi értéke jelentékenyen túlhaladja azt a keretet, melyet az ebben az esetben kissé igénytelennek tetsző rovatcím igér. Az egyes kötetek könyv- és folyóiratszemléjének gerincét az Isztorieseszkij Arhiv évfolyamainak igen alapos és körültekintő ismertetése alkotja. Itt-ott találkozunk csak e rovatban egy-egy szakkönyv ismertetésével is, mint pl. az Erich Neuss Gazdasági irat­tanának mindkét kötetét felölelő részletes, sokoldalú ismertetés. Az egyes cikkekhez eléggé részletes orosz és — általában — német (egy esetben magyar) nyelvű tartalmi kivonatok csatlakoznak. M. S. THE AMERICAN ARCHIVIST Published quarterly by the Society of American Archivists. Cedar Bapids, Iowa Vol. XX-XXI. (1957-1958.) Az Egyesült Államok Levéltáros Társulatának negyedéves folyóirata, témaválasz­tását tekintve, leginkább a modern technika levéltári alkalmazásának, az amerikai irat­kezelés problémáinak és a külföldi országok levéltárügyének szenteli figyelmét. A mikrofilm-technika hallatlan fejlődésen ment át az utolsó évtizedekben. Ennek megfelelően a film-dokumentáció új útjairól tájékoztat az egyik szakemberük, egy másik pedig azon fáradozik, hogy a mikrofilmezés hátrányos voltáról győzze meg az olvasót. Példái nem levéltáriak, hanem a vállalatoknál alkalmazott mikrofilmezés tapasztalatait tükrözik, A cikk szerint sok esetben — szerző számos ilyen esetet fel is sorol —• a mikro­filmmel járó haszon nem áll arányban a belefektetett költségekkel és a kezelés nehézkes­ségével. Egy cikkíró viszont a mikrofilmnek a modern levéltári tervekben játszott szere­pét elemzi és a vállalatoknál alkalmazott különféle gépi úton előállított dokumentációkat, mint történeti forrásanyagot vizsgálja. Elmélkedéseket olvashatunk továbbá a „szóbeli történelemről", vagyis interjúknak magnetofonon való rögzítéséről és ennek az anyagnak történetírói felhasználásáról, a cellulóz-acetáttal való kézi laminálásról és a gyorsan­dolgozó sokszorosítógépek fejlődéséről. Iratkezelési, hivatali ügyviteli vonatkozású cikkek is szép számmal akadnak a folyóirat hasábjain. Egyikük New York állam helyi ügyviteli programjáról, egy másik Illinois állam iratkezelési szolgálatáról, egy harmadik New York állam irattári leltározási munkálatairól számol be. E cikkek egyike-másika ismertetésre került a Levéltári Híradó 1958. évfolyamában. Az ismertetett két évfolyamban a külföldi országok közül legtöbbet az európai népi demokráciák levéltárügyével foglalkoztak. Jugoszlávia, Csehszlovákia és Bulgária * Vol. XIX. ismertetését 1. LK 28. évf. 1958. 318—320. p.

Next

/
Thumbnails
Contents