Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - FOLYÓIRATSZEMLE - Bekény István: Revista Archivelor. Serie nouă, Nr. 1–2. (1958) / 206–209. o.

Folyóiratszemle 207 nélkül megemlít néhány olyan szervet, mely iratanyagát meg nem felelő körülmények. között őrzi, vagy amely nem akadályozta meg irattára egy részének elpusztítását. Ez utóbbi kérdéssel, napjaink iratanyagának megóvásával foglalkozik CONSTANTIN TIMARU rövid, de a kérdések alapos ismeretéről tanúskodó cikke is. Timaru nem elégszik meg az iratanyag elpusztítása elleni védekezéssel: egy lépéssel tovább haladva, hangsúlyozza a népi demokratikus korszak iratanyagának tudományos, népművelési, politikai célú felhasználásának szükségességét is. Javasolja például, hogy a levéltárosok a XVm. századi földesúri vagy kolostori számadáskönyv mellett, tegyék közzé ugyanazon község termelőszövetkezetének számadáskönyvét is. „Állítsuk szembe egymással a két világot — írja — úgy ahogy azok a dokumentumok reális adataiban tükröződnek.. A jobbágyok és rabszolgák világát, melyben a paraszt az igásállattal egy sorban élt,másrészt az új, szabad életet, melyben a parasztok a maguk gazdái. Be kell mutatni a jobbágyoknak a földesurak iránti kötelezettségeik végtelen sorát és be kell mutatni a közösben gazdálkodó parasztok terményben és pénzben kifejezhető jövedelmét, valamint jelenlegi életkörülményeiket, melyek között örökre védve vannak a szegénység és gondokellen." A két kötet számos értékes levéltörténeti vonatkozású cikket tartalmaz. Közülük különös figyelmet érdemel ATJRELIAN SACERDOTEANU professzor, a második világháború utáni külföldi levéltárügy című, a 2. kötetben megjelent tanulmánya. Az igen széleskörű, de ugyanakkor nagyon alapos tájékozottságról tanúskodó tanulmányában tulajdonképp folytatja a Hrisovul 1947. évfolyamán megjelent cikkét, melyben az első levéltárelméleti kézikönyv, ill. az első levéltári szaklap megjelenésétől {1568, ill. 1806) kezdve a második világháborúig terjedő időben megjelent jelentősebb szakmai munkákat ismertette. Ezúttal a világháború utáni szakfolyóiratok számbavétele mellett részletesen foglalkozik az újabban megjelent levéltárelméleti kézikönyvekkel (Mityajev, Mizin és Cerevitinov, Meisner, Brenneke, Ellen Jackson, Kuzin stb.). Ismerteti a Levéltárak Nemzetközi Tanácsának tevékenységét és az egyes országokban megjelent levéltári leltárakat (útmutatók és egyéb segédletek). A jelentősebb forrásközlések bemutatása után megemlékezik a levéltártörténeti vonatkozású munkákról, a selejtezés elméletével foglalkozó tanulmányokról s végül a szakmai képzés és a mikrofilmezés aktuális kérdéseiről. A levéltárelmélet helyzetének alapos felmérése alapján megállapítja a szerző, hogy a szocialista országok általában jóval nagyobb fejlődést értek el az utóbbi másfél évtizedben, mint a polgári világ levéltárai. Külön meg kell említsük, hogy SACERDOTEANU professzor a legnagyobb elismerés: hangján emlékezik meg a magyar levéltárak munkájáról és eredményeiről. Az 1. kötetben levéltári módszertani kérdéseket taglal MANEA MANESCTT egyetemitanárnak a gazdasági-statisztikai levéltár megszervezésének jelentőségéről című cikke is. A gazdaságtörténeti forrásanyag jelentőségének elemzése és az iratanyag jellegének ismertetése mellett a tanulmány jól érvényesíthető, átgondolt javaslatokat tartalmaz az iratanyag levéltári feldolgozására is. ION MARCUS a levéltári anyag használatának és használhatóvá-tételének néhány aktuális kérdését veti fel s azok megoldására, tesz nagy levéltári tapasztalatokra valló javaslatokat. A gyűjtőkörök elhatárolására, a különböző típusú segédletekre és nyilvántartásokra vonatkozó gondolatok mellett külön említést is érdemel az a javaslata, hogy a levéltárak igen nagy mennyiségű anyagának rendezésében történelemszakos egyetemi hallgatók is vegyenek részt. MIHAIL REGLEANTJ a Központi Történeti Levéltár 1535 raktári egységet tartalmazó kéziratgyűjteményének áttekintő leitálát és a régi jelzetek konkordancia-jegyzékét közli. Ugyancsak MIHAIL REGLEANTJ észrevételezi a levéltári jelzetek idézésénél tapasztalt hiányosságokat. A leggyakrabban előforduló hibák : a fond nevének, a dosszié évének, a lapszám- megjelölésének mellőzése. Az aktuális archeográfiai kérdésekkel foglalkozik ATJRELIAN SACERDOTEANTJ egy cikke. A tanulmány rövid terjedelme ellenére érinti az archeografia csaknem valamennyi alapvető kérdését s a jelenlegi román levéltári adottságokhoz alkalmazott útmutatásokat tartalmaz a téma irodalmának és már publikált fóriásainak előzetes tanulmányozására, a cím szabatos meghatározására, a kutatás megtervezésére és végrehajtására, a szöveg átírására, a rövidítések és keltezések feloldására és végül az iratok fordítására vonatkozólag. Ugyancsak szoros értelemben vett levélt ártani vonatkozású kérdésekkel foglalkozik a 2. számban néhány rövidebb terjedelmű közlemény is. GH. UNGTJREANTJ a szovjet levéltári segédletekről, V. TRANDAE és N. DAMIAN pedigaz iratokra ártalmas biológiai tényezőkről és az azok elleni küzdelem során a román levéltárakban alkalmazott módszerekről közölnek figyelemre méltó, alapos tájékozottságra valló adatokat. L. MOLDOVAN