Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - FOLYÓIRATSZEMLE - Szedő Antal: Archivi. Serie II., Anno XXIV. (1957) / 188 - Sárközi Zoltán–Vörös Károly: Archivmitteilungen, Jg. VII–VIII. (1957–1958) / 188–189. o.

Folyóiratszemle 189 A levéltárigazgatás és levéltári gyakorlat tárgykörébe összefoglalt cikkek több önálló témakör körül csoportosulnak. így olvasunk itt a különböző levéltárakban modern iratanyagokkal végzett rendezési és iratkezelési munkák tapasztalatairól (HAMANN, HAHN, DOHME, HENNING) ; külön, tanulságos cikkek foglalkoznak egyes különleges irattípusok : telekkönyvi iratok, számadási iratok, könyvelési mellékletek levéltári értékelésének kérdéseivel (ENDERS, NEUSS, BÖRNERT). A forrásértéket megállapító analitikus módszer, mellyel kísérleteznek, különösen tanulságos lehet számunkra. De találunk e csoportban levéltárismertetéseket is : egy nagy bányavállalat levéltáráról (BECKER) vagy a lengyel akadémia kézirattáráról (KOLANKOVSKI) ; ez utóbbi cikk, mely az anyag rendezési módszereit is ismerteti, már átvezet a levéltári gyakorlat többé-kevésbé a levéltárelmélet kérdéseit is érintő vonatkozásait tárgyaló (mégis ebbe a csoportba sorolt) cikkek közé. Ezeket a proveniencia elvének a szász tartományi levéltárban való alkalmazásáról (G. SCHMIDT) vagy a levelezők szerint kialakított irattári rendről (DOHME) szóló cikkeket, minden gyakorlati vonatkozásuk mellett is, a tárgyalt problémák jellegét tekintve, lényegükben inkább az elméleti vonatkozású cikkek csoportjába tartozóknak érezzük. — Sokat foglalkoznak e rovatok keretein belül a gazdasági levéltárak problémáival is. Tanulságosak lehetnek számunkra a népgazdaság egyes ágazataiban kialakított irattári tervek és iratkezelési szabályok kérdését és lehetőségét vizsgáló cikkek (HAALCK, LAUCKNER) ; szerzőiküzemi irattárosok és így cikkeikben elméleti és gyakorlati szempontokat egyaránt megpróbálnak egyesíteni. Ezek között kiemelendő NEUSS az üzemgazdasági iratanyag levéltári jelentőségéről szóló cikke is. — E rovat közli végül a külföldi levél tárügyekről szóló beszámolókat és ismertetéseket, köztük beszámolót egy szovjet és egy olasz tanulmányútról, a svéd levéltár ügyről és a nemzetközi és hazai jelentősebb konferenciákról. A folyóirat levéltár- és hivataltörténeti rovatában, hivataltörténettel kombinált levéltárismertetéseket olvashatunk a brandenburgi tartományi levéltár egyes állagairól (BECK, DOHNE, KNAACK, ENDERS), a berlini szász követség (SCHRECKENBACH), a lipcsei egyetem (DRUCKER), és egy bányahivatal levéltáráról (LÖSCHER, LUKSCH). Elsősorban hivataltörténeti vonatkozású a lipcsei városi kancellária 1543 előtti működéséről (SCHIECKEIJ), vagy a Szovjetunió elleni náci támadás hivataltörténeti vonatkozásairól szóló.cikk (BOELCKE). Idetartozónak érezzük végül a más rovatba beosztott, de lényegében hivataltörténeti vonatkozású, a nácizmus összeomlása alkalmával elrendelt iratmegsemmisítésekről (BRATHER) szóló cikket. A Német Központi Levéltár merseburgi részlegében őrzött technikatörténeti forrásokról szóló ismertetést (WALDMANN) viszont inkább a levéltárismertetések közé sorolnók. A levéltári technikával foglalkozó rovatban helyet kapnak a levéltári építkezéseken kezdve (két cikk, közülük egyet oroszból fordítottak) a restaurálás és fényképezés, színes fényképezés, vízjelgyűjtés német problémái; — képes melléklettel illusztrált cikk ismertet •egy iratvarrógépet: mivel a német levéltárak az iratok jórészét kötetekbe fűzve őrzik, a gépnek nagy gyakorlati jelentősége van. A Hírek címszó alá foglalt rövidebb írások beszámolókat adnak a NDK levéltárosainak életéből i, tájékoztatások a levéltárosképzés* és a szakmai továbbképzés (üzemi irattárak) eredményeiről, levéltári és rokonterületeken tartott konferenciákról, évfordulókról stb. : az NDK levéltárosainak mindennapjai belőlük elég pontosan rekonstruálhatók. A könyvismertetések rovata szűk terjedelme ellenére is igyekszik bemutatni a legjelentősebb keletnémet forráskiadványokat, (pl. az 1905-ös orosz forradalom hatása Németországra tárgykörből való művet) továbbá egyéb fontosabb munkásmozgalmi és levéltár-tudományi munkákat. A külföldi folyóiratok bemutatása során a nyugatnémet, cseh és lengyel folyóiratok mellett ismertetik a Levéltári Közlemények 27. kötetét és a Levéltári Híradó 6. évfolyamának (1956. év) 4 füzetét. Általánosságban az állapítható meg a folyóiratról a két évfolyam füzetei alapján, hogy eleven ós gyakorlatias szellemű. Lapjain elsősorban az élet közelségéből és a mindennapos levéltári munkából felvetődő problémák kapnak helyet. Ezek mellett a német munkásmozgalom történetére vonatkozó — s eddig feltáratlan — iratanyag publikálásával kapcsolatos újszerű feladatok is jelentős teendőket rónak a folyóirat szerkesztőire. Ilyen körülmények közt érthető, hogy hosszabb lélegzetű elméleti cikkek közlésére (jórészt a terjedelem-okozta nehézségek miatt is) nem igen adódik lehetőség. Sárközi Zoltán— Vörös Károly