Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - IRODALOM - Degré Alajos: Hajnóczy József közjogi-politikai munkái. Sajtó alá rendezte: Csizmadia Andor. Bp., 1958. / 164–166. o.

164 Irodalom ismeretében sem szól többről, mint amit céljának tekintett. A historiográfiai helyzetkép felrajzolása után tömör és kitűnő összefoglalását adja az úriszéki bíráskodás kialakulásának és fejlődésének, az úriszéki anyag forrásértékének, a közlés elveinek és gyakorlatának. Mértéktartóan kevésbeszédű, mégis sokatmondó ez a bevezetés. Az úriszék szervezetéről mondottak ugyanis nemcsak összefoglalják az eddigi ismereteket, hanem jelentősen túl is lépnek (Eckhart Ferenc könyvét is beleértve) annak anyagán, megállapításain. (Gondolunk itt elsősorban a földesúri bíráskodás szerveinek fokozatairól és a fellebbezés kérdéséről kifejtettekre.) A peranyag forrásértékéről szólva sem vállalkozik a bevezető tartalmi összefoglalásra, de szinte hiánytalanul és igen logikus rendben idézi a korszak történeti kérdésköreit, számbajövő problémáit, amelyekre fényt derítő anyagot nyújtanak a kiadott úriszéki jegyzőkönyvek. A közlés technikájának ismertetésében pedig ott húzódik meg az adott korszak és anyag vonatkozásában a forráspublikálás, fővonalában minden bizonnyal helyesen kialakított módszertana. A XVI— XVII. századi perszövegeket közrebocsátó értékes kötetet nagy örömmel és megelégedéssel sorolhatják a történészek, jogtörténészek, a történeti nyelvészet és néprajz kutatói az időtálló forráskiadványok gyarapodó sorába. (Megtehetnék ezt akkor is, ha — talán a kiadói buzgalom — nem zsúfolta volna túl a kötet gerincét sorozatszámokkal.) Az úriszéki kötet, minden bizonnyal nagy tudományos sikere, reméljük könnyebbé teszi hasonló jelentőségű, további forráskiadványok megjelentetését. Szabad György HAJNÓCZY JÓZSEF KÖZJOGI—POLITIKAI MUNKAI Sajtó alá rendezte : CSIZMADIA ANDOR Bp. 1958. 343 p. Fraknóinak már Martinoviccsal és társaival foglalkozó első munkájából is kiderül, hogy Hajnóczy kiváló jogász és nagyszerű ember volt. Éppen ezért igyekezett Fraknói későbbi műveiben inkább csak Martinovics személyével foglalkozni. Hajnóczy emberi és jogászi nagyságát igazán csak a magyar jakobinus mozgalom iratainak Benda Kálmán általi közzététele és Bónis Györgynek Hajnóczyról szóló könyve óta tudjuk értékelni. Művei azonban mind ez ideig hozzáférhetetlenek voltak. Egy részük kéziratban maradt, de a betiltásuk és lefoglaltatásuk folytán a nyomtatottak is csak legnagyobb könyvtárainkban voltak megtalálhatók. Nehéz, de hálás feladatot vállalt tehát az Eötvös Loránd Tudományegyetem államjogi tanszékének munkaközössége, mikor e műveket magyarra lefordította és Csizmadia magyarázó jegyzeteivel közzétette. A kiadmány szoros egységben van Bónis könyvével. Hajnóczy életét, jellemzését, munkáinak értékelését Bónis adja. sőt tárgy szerint csoportosítva ki is fejti Hajnóczy összes közjogi és politikai tanításait. Az új kiadmány bevezetése ezért jobbára csak H. művei keletkezésének körülményeivel és azok betiltásának leírásával foglalkozik. Maga a kiadvány azonban Bónis könyve után is szükséges, mert a szerző egyéniségét, törekvéseinek irányát stb. sokkal jobban megismerhetjük, ha műveit eredeti szövegezésben, a bizonyító apparátussal együtt, a szerző rendszerében olvassuk, mint ha az eredeti összefüggéseiből kiemelve az ugyanazon kérdésekre különböző műveiben foglalt fejtegetéseket Összefoglalva kapjuk. Helyesen járt el Cs., amikor Hajnóczy művei közül válogatott, nem tette közzé valamennyit. Mert az 1618. évi országgyűlés anyagának közzététele, valamint a katolikus egyházi rendről írt mű tételes jogi része ma már inkább csak a jogtörténet tudományának fejlődése szempontjából volna érdekes, tehát kevesek számára. Nem bővítené ismereteinket az 1790. évi országgyűlés követutasításai elkészítéséhez írt vázlat sem, hisz Bónis könyvéből is világos, hogy az e dolgozatban foglaltak vagy az előző, vagy az azt követő politikai művében mind megtalálhatók. Hajnóczy politikai felfogásának fejlődését pedig eléggé mutatják a közzétett művek is. Sajnos csak töredékesen elkészült műve, amely ilyen alakban is nagyon érdekes volna, a magyar jobbágyság jogtörténete elveszett. A kiadvány egész terjedelmében közli Hajnóczynak egy kéziratos művét és három nyomtatásban is megjelent könyvét, nevezetesen : Egy magyar hazafi gondolatai .néhány, az országgyűlésre tartozó tárgyról, — A magyar országgyűlésen javasolandó törvények lényege, — Közjogi értekezés a királyi hatalom korlátairól Magyarországon, —