Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - IRODALOM - Lengyel Alfréd: Törekvések az ügyvitel és iratkezelés racionális megszervezésére Nyugat-Németországban / 141–149. o.

146 Irodalom közigazgatásában és gazdasági életében a Zehnergliederung és a Bezimal-Klassifikation az iratkezelés legkedveltebb és egyben legelterjedtebb rendszere. Indokolt tehát, hogy mindekettővel kissé behatóbban foglalkozzunk. A tizedes tagozódás előnyeiről részben már említés történt, itt kiegészítésképpen még utalni kell arra, hogy a számjelzetek szerint való iratrendezés lényegesen egyszerűbb, gyorsabb ós hibamentescbb, mintha betű, vagy vegyes (szám és betű) jelzetek alapján történnék ez a munkafolyamat. Az az ellenvetés, hogy szisztémája korlátozólag hat a rendszer teljes mértékű kialakítására, nem állja meg helyét, mert szükség esetén a százas beosztást is alkalmazni lehet, ha a rendszerbe foglalandó fogalmak túlmagas száma ezt megkívánja. Arra persze ügyelni kell, hogy az egyes főcsoportokon belül, a csoportok és alcsoportok képzésénél szabadon hagyott számok maradjanak, mivel csak így lehet a később esetleg szükségessé válható fogalmi besorolásokat a rendszer adta rugalmasság kihasználásával elvégezni. De nézzük meg most már egy gyakorlati példán, hogy a korábban említett szervezeti és ügyvitel felosztási mintatervek a tizedes tagozódás rendszerébe ágyazva milyen alakzatot mutatnak. Dr. Otto Frank „Aktenordnung" c. szakkönyvében a nagyvárosi közigazgatás Organisations- und Ordnungsplan-ját ismertetve, az alábbi részletezéseket adja :

4 Főcsoportok : 0 Általános igazgatás. 1 Rendészet (rendőrség). 2 Iskolaügyek. 3 Művelődésügy. 4 Népjólét, gyermekvédelem, 5 Egészségügy. 6 Építési, lakás- és települési ügyek. 7 Népgazdaság-fejlesztés. 8 Közüzemek, részesedések. 9 Pénz- és adóügyi igazgatás. Csoportok : 00 Pőhivatal (központi vezetőség), 01 Városi dolgozók hivatala. 02 Számvizsgáló hivatal. 03 Jogügyi hivatal. 04 Statisztikai hivatal. 05 Anyakönyvi hivatal. 06 Választási ügyek hivatala. 07 Biztosítási ügyek hivatala. 08 Városigazgatási törvényszék. 10 Igazgatási rendészet. 11. Végrehajtási rendészet. 12 Élelmiszervizsgáló hivatal. 13 Építkezési rendészet. 14 Tűzoltósági rendészet. 15 Műszaki mentőszolgálat, 20 Iskola-hivatal. 30 Művelődési hivatal. 33 Állatkert. 40 Népjóléti ügyek hivatala. 44 Zálogos kölcsönügyek hivatala. 50 Egészségügyi hivatal. 51 Városi kórházak A. csop. 52 .Városi kórházak B. csop. 53 Testnevelési hivatal. 54 Városi fürdők. 60 Építési igazgatás. 61 Városi tervhivatal. 62 Földmérési hivatal. 63 Magasépítési hivatal. 64 Gépészeti hivatal. 65 Fűtési ügyek. 66 Mélyépítési hivatal. 67 Ligetek, erdők, kertek. 68. Városi köztisztasági hivatal. 70 Beszerzési hivatal. 71 Gazdasági tervezés. 72 Közellátási hivatal. 73 Gazdasági hivatal. 75 Vágóhíd, tenyésztő telepek. 80 Városi üzemek. 81 Közvilágítás. 82 Közlekedési vállalatok. • 90 Városi házipénztár. 91 Városi Főpénztár. 92 Adópénztár. 93 Ingatlan ügyek hivatala. 94 Adóhivatal. Amint a felsorolásból látható, a tervezet a jövőbeni fejlődés igényeinek megfelelően — számítva újabb ügykörökre — nem meríti ki a csoportok tagozódási kereteit. így többek közt a 2. főcsoport csupán egy tételt tüntet fel, itt tehát még kilenc esetben Dr. Otto Frank : Aktenordmmg. Berlin. 1948. 41—42. 1.