Levéltári Közlemények, 30. (1959)

Levéltári Közlemények, 30. (1959) - IRODALOM - Sinkovics István: A történeti statisztika forrásai. Szerkesztette: Kovacsics József. Bp., 1957. / 135–141. o.

Irodalom 135 kutatás szempontjából egyáltalában nem közömbös dolog, hogy mi történik a disciplina területén Magyarországon. Saját munkánk eredményessége is függ attól, hogy a magyar történettudomány a jövőben miként fog sáfárkodni azzal a gazdag örökséggel, amit Hajnal István szellemi hagyatéka jelent a modern paleográfia számára. ; Jákó Zsigmond A TÖRTÉNETI STATISZTIKA FORRÁSAI Szerkesztette : KOVACSICS JÓZSEF Bp. 1957. 460 p., 13 + 8 t. [A Központi Statisztikai Hivatal és az Országos Levéltár kiadványa.] ,,A marxista történettudomány a társadalom fejlődését, a termelőerők fejlődését; s ezen belül is a nép szerepét, életviszonyait kutatja. Ebben a munkában a történetkutatásnak adatokra van szüksége. Mindenekelőtt azoknak az alapvető forrásoknak a feldolgozása szükséges, melyeken keresztül bepillantást nyerhetünk az elmúlt századok gazdasági és társadalmi viszonyaiba." Ezt olvashatjuk a kötet előszavában és ez mintegy megjelöli az egész munka értelmét. A gazdasági és a társadalmi fejlődés bemutatásában a történetírás valóban nem állhat meg a korábbi kutatások eredményeinél, a forrásokhoz kell visszamennie, hiszen sok olyan kérdésre kíváncsi, amelyeket a marxizmus tanításáról tudomást nem vevő gazdaság- é

s társadalomtörténet fel sem tudott vetni. De nem elégséges a forrásadatok egyszerű átvétele és rendszerezése sem, hanem a forrásokban többé-kevésbé torzítva tükröződő valóságot kell keresnie. Ez természetesen sokkal mélyebb elemzést kíván, e források értékének, használhatósági fokának bonyolultabb megállapítását, és így a forráskritika számtalan kérdését hozza felszínre. Itt kapcsolódik be a statisztika módszereinek alkalmazása a történetírásba, és ezek a módszerek segítenek a történeti valóság egyes folyamatainak megismerésében. A történeti statisztika forrásai c. kiadvány éppen ezért jelentős kezdeményezés és segítség a történetírás számára. Mi a munka célja ? Kettős. Egyrészt meg akarja ismertetni a magyar feudalizmus jelentősebb olyan forráscsoportjait, amelyek megszólaltatásában statisztikai módszerek számára lehetőség nyílik. Meg akarja ismertetni e források keletkezését, rendeltetését, statisztikai értékesítésének határait, a források adatait a valósághoz mérve, kritikailag elemezve. Másrészt pedig meg akarja mutatni : milyen eredeményeket lehet várni « források feldolgozásától, a gyakorlatban példákat hoz a statisztikai módszerek alkalmazására. A dolog természetéből következik, hogy a példák inkább szemléltető célúak, felhívják a figyelmet a forrásokra és útmutatást adnak feldolgozásukhoz. Egyes esetekben azonban a kötet túllép ezen a határon, egy-egy kérdés bemutatásában teljességre törekvő összeállításaival kész anyagot ad, amit a történeti feldolgozásokban máris fel lehet használni. A munka ezt a kettős célt úgy kívánta elérni, hogy általános áttekintésben tájékoztat a történeti statisztikáról, a történeti statisztika forrásairól (Kovacsics József szerkesztő írása). Majd kilenc tanulmány egy-egy jelentősebb forráscsoportot mutat be és elemez. Bakács István a rovásadó összeírásokat, IIa Bálint a dézsmajegyzókeket, Maksay Ferenc az urbáriumokat ismerteti. Dávid Zoltán az 1715—.20. évi országos összeírást, Felhő Ibolya a Mária Terézia-féle úrbérrendezést, Acsády György az 1784—85-i népszámlálást, Bottló Béla az 1828-as országos összeírást vizsgálja. Trócsányi Zsolt tanulmánya az 1750. évi erdélyi országos összeírással és az 1819—20. évi erdélyi úrbér •összeírással foglalkozik. Thirring Gusztáv posthumus munkája pedig az eddig alig ismert 1848. évi összeírásra hívja fel a figyelmet. A tanulmányokban szereplő statisztikai összeállításokon kívül gazdag statisztikai táblázati anyagot is ad a kiadvány különféle tárgykörökről, elsősorban tájékoztató célzattal, de gyakran ezen túlmenő igénnyel. A táblázatok gyűjteménye szemlélteti és egyúttal hasznosan kiegészíti a tanulmányok mondanivalóját. Külön említést érdemel levéltári, kézirattári és könyvészeti tájékoztatójával a bibliográfiai rész, továbbá a fontosabb fogalmakat magyarázó mutató. Ilyen módon a kiadvány értékes kézikönyv, haszonnal lehet forgatni kutatás közben a kutatómunka különféle szakaszaiban. Értékét növeli, hogy történeti irodalmunk kézikönyvekben feltűnően szegény. Ebből a rövid felsorolásszerű beszámolóból is meg-