Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban 61 osztályokra tagolódó szervezete a Tanácsköztársaság alatt nem változott« s a számvevőségi és pénztári teendőkre vonatkozólag is á korábbi szabályzatok maradtak irányadók. Az utalványozás joga a központi pénztárra vonatkozólag megillette a fővárosi népbiztosság, majd a központi elnökség tagjait egyenként, a tanácsi ügyosztályoknak vezetőit az engedélyezett hitelösszeg keretében a hatáskörükbe tartozó ügyekben s végül az árvaszéket a gyámpénztári kezelésre vonatkozóan. — A Tanácsköztársaság fő kihatása a főváros háztartására az volt, hogy megszűntek a közhatalmi jövedelmi források, s a köztulajdonba átvett fővárosi ingatlanok jövedelmét állami számlákra utalták. A hiányokat állami hozzájárulás fedezte, a fővárosi tanácsi szervek ós intézmények működésének költségszükségleteit a számvevőség előterjesztése alapján a tanácsi pénzügyi osztály állította össze. Ennek következtében a fennmaradt egyes irat-, illetve könyvsorozatok érdemi ügyre vonatkozó adatokat nemigen tartalmaznak, annál is kevésbé, mert túlnyomórészt különböző, részben megszüntetett jövedelmeket, továbbvezetett részükben pedig csak a szokványos adminisztratív pénzkezelést nyilvántartó számvevőségi könyvekből állnak. a) A fennmaradt számvevőségi hivatali segédkönyvek és nyilvántartás az ügyforgalomra és a számadó közegek ellenőrzésére szolgáltatnak adatokat. A márc. 21. után számvevőséghez megküldött szerződések iratainak nagyobb része a Tanácsköztársaság előtti időben kelt, jelentősebbek a fővárosi alkalmazottak bérrendezésére vonatkozóan a Városi Alkalmazottak Országos Szövetségével megkötött kollektív szerződések és az alapítványok iratai. b) Az illetményszámfejtőkönyvek a Tanácsköztársaság idején szolgálatot teljesítő régi alkalmazottak mellett — részben külön csoportosítva — az újonnan felvett alkalmazottak szolgálati adatait is tartalmazzák, így tehát a fővárosi igazgatás személyzeti átalakítására vonatkozólag tartalmaznak adatokat. c) A községi alap járulékok, díjak, haszonbérek, haszonvételek könyvei kevés adatot tartalmaznak a Tanácsköztársaság idejéből, mivel a jövedelmi források és a kölcsöntörlesztés megszűnt. d) A községi alap közoktatási fejezetének és a tanügyi vonatkozású közigazgatási fejezetek könyvei és nyilvántartásai az iskolák ellátására és számos közigazgatási feladat ellátására vonatkozólag képeznek forrásanyagot. . e) A községi alap vám-, jövedék-, haszonvételek-, segélyezéskönyvei a városi jövedelmekre és a szociális ágazatokra adnak forrásanyagot. f) A vállalkozói számlakönyvek és kőanyagszámadások közül jelentősebb forrásanyagot csak az anyagszámadási iratok jelentenek. g) A kórházi számviteli könyvek a Tanácsköztársaság egészségügyére képeznek jelentősebb forrásanyagot, főleg annak anyagi ellátását illetőleg. h) Az alapok és tömegek könyvei az árvavagyon kezelésére és az alapok címében megnevezett igazgatási és gazdasági ágazatokra tartalmaznak forrásanyagot. Kerületi igazgatások iratai a kerületi elöljáróságok regisztratúráiban II. kerületi Munkás- és Katonatanács általános igazgatási iratai. — Március 22— augusztus 1. — 1 csomó irat -f- 4 kötet segédkönyv (iktatók, mutatók). III. kerületi Munkás- és Katonatanács általános igazgatási iratai. — Március 22— augusztus 1. — 5 csomó irat + 4 kötet segédkönyv (iktatók, mutatók). IV. kerületi Munkás- és Katonatanács általános igazgatási iratai. — Március 22— augusztus 1. — 3 csomó irat -\- 5 kötet segédkönyv (iktatók, mutatók, számsorkönyv) . V. kerületi Munkás- és Katonatanács általános igazgatási iratai. — Március 22— augusztus 1. — 5 csomó irat + 4 kötet segédkönyv (iktatók, mutatók). VI. kerületi Munkás- és Katonatanács általános igazgatási iratai. — Március 22— augusztus 1. — 12 csomó irat -f- 1 kötet segédkönyv (iktatók, mutatók, számsorkönyv).