Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Források a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez - Jenei Károly–Szigetvári István: A Tanács köztársaság mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek szervezete és ügykezelése / 369–387. o.

370 Jenéi Kátoly — Szigetvári István népbiztosság, hogy a termelőszövetkezetek minta alapszabályait sürgősen kidolgoztatja. Az alapszabályok megszövegezésére április első napjaiban Ormándy János magyaróvári gazdasági akadémiai tanár kapott Hamburger Jenő földművelésügyi népbiztostól megbízást. Ormándy március végén került a földművelésügyi népbiztosságra s ott április 23-ig a termelőszövetkezeti osztály vezetője volt. A nagybirtokok szocializálása és termelőszövetkezetek szervezése mellett maga Ormándy is rendkívül fontosnak és sürgősnek tartotta az alapszabályok kidolgozását, mert minden ok megvolt annak a feltételezésére, hogy a szervezetlenség a termelés anarchiájára vezethet. Az alapszabá.lyokat Ormándy két hót alatt elkészítette s azokat a földművelésügyi népbiztosság több tárgyalás és vita után elfogadta.

7 Ormándy ugyan arra hivatkozott-fegyelmi ügyének tárgyalása alkalmával, hogy Hamburger és Hevesi az alapszabályokat háromszori tárgyalás után sem tették magukévá ; Jászberényi András a földművelésügyi népbiztosság volt osztályvezetője azonban határozottan állította, hogy az alapszabályokat a földművelésügyi népbiztosok elfogadták, mert azok szövege a Tanácsköztársaság intencióinak megfelelt, és a szövetkezeti munka szabályozására, irányítására és megjavítására alkalmasak voltak.

8 Az Ormándy által készített alapszabályok egyik értékes vonása, hogy a termelőszövetkezetek alakulásakor eddig követett gyakorlatot felszámolták ós félreérthetetlenül kimondták, hogy a szövetkezetek tagsága nemcsak a mezőgazdasági cselédekből, hanem a helybeli időszaki munkásokból és azokból a nem helyben lakó mezőgazdasági munkásokból alakul ki, akik a gazdaságban dolgozni és letelepedni akarnak. Sőt az alapszabályok a törpebirtokosokat sem zárták ki a szövetkezetből, ha azok legalább 120 munkanappal kötelezték magukat a társasgazdálkodásra. Az alapszabályok szerint a szövetkezeti tagokat pénzbeli, termény ós egyéb természetbeli járandóságok illették meg, de a tiszta jövedelemből csak azok a tagok részesedhettek, akik a következő gazdasági évre is megmaradtak a szövetkezetben és az elmúlt gazdasági évben legalább 120 munkanapon át dolgoztak. A termelőszövetkezetek szervezeti kérdésében az alapszabályok részben a Somogy megyében már kialakult ós bevált gyakorlatot értékesítették. Eszerint a szövetkezetnek hárpm ügyintéző szerve van : az intéző, az intézotanács és a közgyűlés. Intéző .csak okleveles gazda lehetett, de az is csak akkor, ha legalább öt éven át önállóan már vezetett gazdaságot. Oklevél nélkül alkalmazott intézőnek tízéves mezőgazdasági gyakorlatot kellett igazolni. Az intézőt a termelőszövetkezetek országos központja nevezte ki, működését pedig a körzeti felügyelőség ellenőrizte. Az intézőtanácsot a szövetkezet tagsága közül a közgyűlés választotta. Az intézőtanács hetenként tartott ülést és akkor minden személyi ügyben végérvényesen döntött. Ha gazdasági ügyekben hozott határozatai az intéző véleményével nem egyeztek meg, az intézőtanács határozatainak végrehajtásához a körzeti felügyelőség hozzájárulását kellett kieszközölni. A termelőszövetkezet legfőbb ügyintéző szerve a közgyűlés volt, melyet három havonként legalább egyszer össze kellett hívni. 7 OL Földmívelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: FM) 908/1920. ein. 8 Az alapszabályoknak itt közzétett példánya az Országos Központi Hitelszövetkezet a Központi Gazdasági Levéltárban őrzött iratanyagában maradt meg, s szövege teljesen azonos annak a példánynak a szövegével, mely Ormándy fegyelmi ügyéhez mellékélve van.