Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Források a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez - Jenei Károly–Szigetvári István: A Tanács köztársaság mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek szervezete és ügykezelése / 369–387. o.

A Tanácsköztársaság mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek szervezete és ügykezelése 371 A közgyűlés hatáskörét azonban az alapszabályok részletesen nem szabályozták. Az alapszabályok nem oldották meg a termelőszövetkezetek minden szervezeti kérdését. A földművelésügyi népbiztosság ezért a termelőszövetkezetek ügyrendjéről, valamint a Tanácsköztársaság birtokainak egységes kezeléséről, felügyeletéről és irányításáról rendelettervezetet dolgoztatott ki, melyet a június 1-én összeült földműves kongresszus elé terjesztett.

9 A kongresszus a rendelettervezetet nem fogadta el, hanem úgy döntött, hogy a benyújtott javaslatok figyelembevételével az Országos Földmunkás Szövetség dolgozzon ki újabb rendelettervezetet. Az alapszabályok minden hiányosságuk ellenére is jelentős segítséget nyújtottak a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Az alapszabályok jóváhagyása és kiadása után észrevehetően megélénkült minden megyében a termelőszövetkezeti mozgalom. Sopron, Vas, Zala, Veszprém és Tolna megye legtöbb termelőszövetkezete 1919 április utolsó napjaiban és májusban alakult meg.

10 Még nagyobb jelentőségű volt a szervezeti alapok megállapításánál is a termelőszövetkezetek megyei központjainak fokozatos kiépítése. Hamburger Jenő földművelésügyi népbiztos a kiválóan működő kaposvári központ mintájára szervezte meg 1919 áprilisban a Heves, Fejér és Vas megyei, illetve a Pápa kerületi, májusban a Veszprém megyei, júniusban a Pest megyei és júliusban a Győr megyei termelőszövetkezeti központokat. A területi központok irányították a termelőszövetkezetek gazdálkodását, nyilvántartották a szövetkezetek tagságának tartozásait és követeléseit, gondoskodtak a szövetkezetek munkaerő és anyagszükségletéről, területük közellátásáról, emellett jelentős élelmiszerküldeményekkel segítették a főváros, munkásosztályát és az intervenciós csapatok ellen küzdő Vörös Hadsereget. A szervezeti kérdés szabályozása szempontjából nem hagyható említés nélkül a Népgazdasági Tanács földművelésügyi főosztályának június végén tett intézkedése, mellyel a „Tanácsköztársaság által Szocializált Gazdaságok Országos Központját" hívta életre. Az új központi szervnek a VII. osztálya foglalkozott a már megalakult és a jövőben megalakulandó szövetkezeti gazdaságok nyilvántartásával és szervezésével.

11 Az'országos központ területi szervei a kerületi (megyei) felügyelőségek, ügyosztály beosztásuk az országos központéval azonos volt. A kerületi felügyelőségek alsó szervei a körzeti felügyelőségek (korábban járási felügyelőségek) voltak. „ Az országos központ július 1-én egységes pénzkezelési, július 26-án pedig könyvelési utasításokat adott ki.

12 Az utasítások kimerítően szabályozták az intézőségek, körzeti ós kerületi felügyelőségek pénzigénylését, pénzkezelését és pénzelszámolását, a gazdasági leltárak, számadások és levelezőkönyvek vezetését. A termelőszövetkezetek pénzszükségletének fedezéséről egyébként a Pénzintézeti Központ mezőgazdasági hitelosztálya gondoskodott. 9 Szociális Termelés. 1919. június 4. sz. 10 OL FNb VIII. o. iktatókönyve. 11 Az országos központnak a következő ügyosztályai voltak : gazdasági, anyagbeszerzési, áruforgalmi, állattenyésztési, könyvelési, műszaki, termelőszövetkezeti, jogi, személyzeti, pénzügyi és biztosítási- Az új országos központot sajtóközlemények rendszeresen termelőszövetkezeti központnak nevezik, holott annál több volt, és mint láttuk, csak egyik osztálya foglalkozott a termelőszövetkezetekkel. 12 OL FM 908/1920. ein. 24*