Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Források a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez - Jenei Károly–Szigetvári István: A Tanács köztársaság mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek szervezete és ügykezelése / 369–387. o.

FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEINEK SZERVEZETE ÉS ÜGYVEZETÉSE A Tanácsköztársaság kikiáltásakor, Latinka Sándor, az Országos Földmunkás Szövetség Somogy megyei titkára és Hamburger Jenő földművelésügyi minisztériumi megbízott szívós szervező munkája eredményeként Somogy megyében már 220 ezer katasztrális hold földön 39 termelőszövetkezet működött. A Tanácsköztársaság vezetői éppen a somogyi agrárproletárok forradalmi fellépésének hatása alatt, de a szegényparaszti rétegek forradalmasítása, valamint a termelés folytonosságának és a városi munkásság ellátásának biztosítása érdekében is, a hatalomátvételt követően közzétett kiáltványukban határozottan és félreérthetetlenül kijelentették, hogy a földreformot ,,nem törpebirtokokat teremtő földosztással, hanem szocialista termelőszövetkezetekkel hajtják végre".

1 A termelőszövetkezeti forma a Somogy megyei átütő siker ellenére isaz agrárproletariátus jelentős része előtt azonban lényegében még ismeretlen volt, ami a termelőszövetkezetek szervezését nem kis mértékben nehezítette. A Forradalmi Kormányzótanács XXXVIII. sz. rendelete sem jelentett segítséget', mert a rendelet csupán megismételte, hogy „a köztulajdonba vett földbirtokok szövetkezeti kezelésre a földet mívelő mezőgazdasági proletárságnak adatnak át".

2 A tájékozatlanságot legjobban mutatja az a sok kérés, mellyel vidéki szervek ebben az időszakban a földművelésügyi népbiztosságot felkeresik. A sok azonos kérés közül csak néhányat említünk. A kondorosi direktórium szakképzett egyént kért a termelőszövetkezeti rendszer ismertetésére.

3 A tiszalöki járási gazdabiztos alapszabályokat igényelt.

4 A békéscsabai direktórium szintén alapszabályok küldését sürgette, mert nézete szerint „a földkérdést nem lehet dekrétumokkal megoldani".

5 Sok más község példájára a Szabolcs megyei Tiszadobön is azért idegenkedtek a társasgazdálkodás bevezetésétől, „mert nem ismerték a szövetkezeti gazdálkodás irányát és módját".

6 A sok kérés ós érdeklődés következtében határozta el a földművelésügyi 1 Vörös Újság. 1919. március 22. sz. 2 Tanácsköztársaság, 1919. 9. sz. 3 Országos Levéltár (a továbbiakban : OL) Földmívelésügyi Népbiztosság (a továbbiakban: FNb) VIII. iktatókönyv 88. sz. 4 TJo. 3. sz. 5 Párttörténeti Intézet archívuma (a továbbiakban: P. I. Arch.) A. II. 16/216 Nyíregyházi Állami Ltár, Tiszadobi munkástanács jegyzőkönyve. 1919. április 12. 24 Levéltári Közlemények, XXIX.