Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Oltvai Ferenc: A Szocializált birtokok Csongrád megyében (1919. Ápr. -Aug.) / 334–359. o.

348 Oltvai Ferenc A megye szocializált birtokai tehát hatalmas mennyiségű terményt

r jószágot vagy felszerelési cikkeket szolgáltattak a Vörös Hadseregnek.

66 A termeivények vagy felszerelési tárgyak részletes leírását nem ismerjük. Egyes gazdaságok az áprilisvégi román támadás miatti evakuálás alkalmával főleg a főváros ellátására szolgáltatták jószágaikat és termel vényeiket. Már előbb utaltunk arra, hogy az uradalomból hány jószág elhajtásáról intézkedtek.

67 Ezen kívül az Ötvös és Lengyel-féle tömörkény-péteri gazdaságból szállították el a legtöbbet : 140 tinót. Ezen a címen 972 240 K igényt jelentett be a gazdaság.

68 A jószágok elhajtásáról a csongrádi direktórium intézkedett.

69 A helyi direktóriumok és a szocializált gazdaságok funkcionáriusai a gazdaságok fuvarjait is igénybe vették. Ezekért a tulajdonosok 11 250 K térítést kívánnak a magyar államtól.

70 Mivel rendelkezésünkre csak a követelések (kiadások) pénzértéke állott ós forrásainkban azok legtöbbször nincsenek az értékek mögötti termelvényckkel indokolva, továbbá a bevételeket sem ismerjük, nem tudunk a gazdálkodás menetére és módjára következtetni. b) Földbérletek a községele kezelésében Az egyes gazdaságok területéből a szomszédos községek direktóriumai bérleteket adtak ki az arra rászorultaknak. Az elszámolás alkalmával ezek bérösszegét a tanácskormányra hárították, mint olyan kárt, amelyet a magyar államnak kell megtéríteni. Fentebb láttuk, hogy még a szocializálást közvetlenül megelőzőén, vagy már az állami kezelés idejében a mindszenti, a kisteleki, a tömörkényi és a csányteleki direktóriumok 1729 kh. szántót és 300 kh. legelőt vettek igénybe kisbérletek céljára — önkényesen.

71 A bérösszeget a szocializált gazdaságok részben meg is kapták. A mindszenti munkástanács azonban a román megszállás miatt csak májusban foglalhatta el a szocializált birtoknak azt a részét, amely román megszállás alá, tehát Tiszántúlra jutott. A megszállás miatt ott megszűnt az állami kezelés. Ez a terület 1292 holdat tett ki, ebből 199 kh. búzával ós rozzsal volt bevetve, 201 kh. szántott, 894 kh. szántatlan volt.

72 A munkástanácsok intéző bizottságai által a szocializált birtokból elfoglalt terület végeredményben 3021 kh. szántót és 300 kh. legelőt tett kh A Pallavicini-birtok szocializálás alá nem került területéből a községek 12 568 kh-at kaptak meg, így a szocializált birtokból elvett területtel összesen 15 889 kh. földbérlethez jutottak. Feltűnő, hogy a birtokba ékelt Sövényháza, amelynek lakossága, túlnyomórészt szegődmónyes, uradalmi cseléd vagy alkalmazott, nem szerepel a szocializált birtokból területet foglalt községek között. Ugyanez a helyzet Sándorfalvával is, amelynek lakossága jórészt a birtokon adódott napszámkeresetből tartotta fenn magát. A leszámolás alkalmával a szocializált birtokból elfoglalt bérletek bérösszegét az uradalom ós a bérlők követelték. Kistelek ós Tömörkény még a, 66 Uo. 13., 28., 32., 36. 1. 67 Mint az 59. sz. alatt. 68 Uo. 20. 1. 8. B9 SzKLB 28/1921. sz. 70 SzKLB jkv. 1919. X. 31—

XI. 3. 18. 1., kigyűjtött adatok a fuvarokra. 71 Mint a 36—40. sz. alatt. 72 SzKLB 33/1920. sz.