Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Oltvai Ferenc: A Szocializált birtokok Csongrád megyében (1919. Ápr. -Aug.) / 334–359. o.

A szocializált birtokok Csongrád megyében (1919. ápr.—aug.) 349 szocializálás alatt részben megfizették a bérösszeget, 41 110 K összegben. Ennek levonásával 62 290 K-t követeltek. Mindszent lakosságától az elfoglalt 1290 holdért 72 723 K-t kívántak.

73 Az évi bért a direktóriumok a tiszáninneni járásban 30—70 K-ban szabták meg holdanként, legelőnél 10 K-ban. A mindszentiektől elfoglalt területeken a búzával és rozzsal bevetett holdak után 145 K-t, a felszántott föld után 80 K-t, a szántatlan után 32 K-t számítottak fel a leszámolás alkalmával.

74 A bérlők helyzetét a viszonylag nem magas megváltási Összeg enyhíti. 1 kg hús árát 15 K-ban számolják, tehát még a legmagasabb szántatlan föld bérlete sem került többe, mint 4 kg hús. Igaz, Szeged bérlői még ennyit sem fizettek a városnak. Jóllehet a szocializálás ideje alatt a termés betakarítását nem fejezhették be, a bérleti összeggel jórészben adósok is maradtak, amivel •épp azt bizonyították, hogy a földet nem bérletnek, hanem tulajdonuknak tekintik. Az a tény, hogy a községek végül is szocializált birtokból vettek el bérbeadásra, megmutatja, mire vezetett a hibás földbirtokpolitika. A községek kényszerültek arra, hogy az államéból is elvegyenek, mert az a terület, amelyet a megyei földosztó bizottságoktól ugyancsak bérletek céljára kaptak, nem elégítette őket ki. A bérletek kiadásával a környező községekben még szinte semmi sem változott, ,, . . . a napszámosok semmit sem vettek észre, a kisparasztság pedig semmit sem kapott," — amint Lenin a magyarországi tapasztalatokból megállapította.

75 Pedig lett volna miből adni. A leszámolásból kitűnik, hogy az egyes gazdaságok milyen termeivényekkei szolgálták a tanácshatalom .gazdaságát. Tekintettel arra, hogy áprilistól augusztusig működtek a szocializált birtokok (amikor a betakarítás még nem volt befejezve), meg- . közelítőleg sem alakíthatunk képet arról, hogy mi termett ? A rendelkezésünkre álló adatokból arra következtetünk, hogy a még megmaradt készletekből adtak. Három gazdaság 3567 kg gyapjút szállított, 12—16 K-jával kg-onként, 22 900 K volt a követelésük és 15 950 K előleget kaptak.

70 Nem ismerjük a legelők területét és a juhok számát, de tudjuk, hogy jelentős gazdálkodás folyt. A Pallavicini-uradalom is foglalkozott legeltetéssel a gyapjúhozam érdekében. A gabonatermés hovafordításáról csak következtetni tudunk. A kiadott zsákok száma arra enged következtetni, hogy központilag intézkedtek a beadásról. A Pallaviciniuradalomból az ellátatlan mindszenti lakosságnak adtak gabonát.

77 A szocializált gazdaságok egymásnak gabonát és más cikkeket adtak át, amire -üzemeltetésükhöz volt szükség. A Körmendy-féle sövényházi bérgazdaság a Wertheimerféle bérgazdaságnak 1270 kg búzát, 5365 kg rozsot adott át konvenció és cséplőgéprész címén. Az ányási bérgazdaságnak 8 q rozsot adott a Körmendy-féle gazdaság. A cséplés lebonyolításához 510 kg benzint adott a hantházi gazdaság a Szojka—Szemző féle gazdaságnak. Egymás között kötöző anyagokat, fát, rézgálicot és szerszámokat cseréltek. Az átadást az uradalmakat összefogó körzeti gazdasági felügyelet teszi lehetővé. Ezzel is kitűnt a nagyüzemi gazdálkodás előnye.

78 • c) A sövényházi direktórium által Icezelt szocializált birtokok Megyénkben a sövényházi munkástanács direktóriuma a szocializálás tartama alatt a Landesberg, Körmendy, Wertheimer, Szojka—Szemző, özv. Novákné és a Wimmer-féle szocializált gazdaságok pénzkezelését intézte. 73 Uo. 74 SzKLB jkv. 18. 1. 14. és mint a 72. sz. alatt. 75 Lenin Művei 31. köt. Szikra. 1951. 249. 1. .

76 SzKLB jkv. 18., 19., 37. 1. " Uo. 11. 1. 78 Üo. 27. 1.