Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Oltvai Ferenc: A Szocializált birtokok Csongrád megyében (1919. Ápr. -Aug.) / 334–359. o.

338 Oltvai Ferenc többségének kezén (4702 család) 1—10 holdas hosszúlejáratú bérlet van. A kormányzatnak is épp az a célja, hogy ehhez hasonló gazdálkodást honosítson meg.

19 A város számára kínálkozik a Pallavieini-birtok. Ha onnan elégítheti ki a városi szegénységet, kettős haszonhoz jutna. Egyrészt megmenekülnek a saját földjeik átadásától, tehát továbbra is a nagybirtokost játszhatja, másrészt gyengül a feszültség a városban azzal, hogy a földet követelők eltávoznak. Könnyebb lesz a városi burzsoáziának az uralmat fenntartania. Szegeden több ezren igényelnek földet februárban. E mozgalmat látva a városvezetés kísérletet tesz arra, hogy mentesítse a város földjeit és a nincstelenek törekvéseinek levezetésére más utat találjon. Ebben a szándékában a sajtó is segítségére siet. A Délmagyarország február 28-iki számában azt írja, hogy a sok igény azon alapul, mert nem ismerik, vagy félreértik a földbirtoktörvényt. A földreform a kisbérleteket nem fogja megszüntetni, mert az ilyen bérlet, mint a szegedi városi földeké, a legteljesebb megvalósulása annak, amit a „földosztásról'* szóló néptörvóny elérni kíván. A reform sem akar mást — írja —, mint a nagybirtokoknak állami kisajátítását és azután kisparcellákban örökbérbe adását. Ez a nézete a városi vezetőknek is.

20 A polgármesteri hivatal mindössze 250 igénylőt vett jegyzékbe, mert 'úgy tervezik, hogy ezeknek Csengelén — a várostól legtávolabb fekvő r, zen — elégséges városi földet mégis ki fognak osztani.

21 A városi nincste ének helyzetét a bérletuzsora is nehezíti Szegeden. Sok bérlő olyan úr lett, amint arról az egyik lap panaszkodik, hogy néhány garassal szerzett és fizetett bérletét 2—500 Koronáért albérletbe bocsájtja, amiért ő holdanként 18—32 Koronát fizet.

22 Eljutott a városba az alsótanyai földnélküli rokkantak, özvegyek és katonaviseltek kérése is, akik úgy vélték, hogy a földosztás csak akkor lesz igazságos, ha a város a 15 holdon felüli örökbirtokkal rendelkezők bérletét felmondja és a hozzá legközelebb eső földnélkülieknek adja, kifejezetten oly örökbérletként, mely öröktulajdonul meg is váltható. Közlik a megváltás módját is. A földek az ez évi termés betakarításával jutnának az igénylők tulajdonába.

23A vélemények harcában jelentős volt az alföldi munkástanácsok Szegeden március 2-án megtartott kongresszusa, melyen elhatározták, hogy javasolják a kormánynak, mondják ki a nagybirtokok megváltás nélküli kisajátítását és, nehogy a régi földbirtok tulaj don helyébe újabb magántulajdon lépjen, azt, hogy a felszabadult nagybirtokoknak nagyobb részén szövetkezetet kell létesíteni. A határozati javaslat mellett azzal ellentétes megnyilatkozás is elhangzott. Örökáron, magántulajdonba kívánja az egyik felszólaló adni a földeket és ellenzi a szövetkezetet. A szociáldemokrata párt budapesti kiküldöttei termelő és értékesítő szövetkezetek alakítása mellett nyilatkoztak.

24 A szegedi szociáldemokrata párt titkárának és a város polgármesterének a földkérdésben ellentétes a véleménye. Wallisch Kálmán a szociáldemokrata párt helyi titkára nyilatkozott a kongresszus után. A városi földek örökbérletekké való átalakítása, a sok apró parcella, ínséghez vezetne, mert a többtermeléshez hiányzanak a gépek és utak. „Kommunizálást célzandó" tejtermelő szövetkezet létesítésében látja a célt. Somogyi polgármester szerint a 18 Uo. 1919. jan. 10. 4. 1. 20 Délmagyarország. 1919. febr. 28. és Szegedi Napló. 1919. márc. 5. 21 Délmagyarország. 1919. febr. 28. 4. 1. 22 Szegedi Napló. 1919. márc. 2. 2. 1. 23 Délmagyarország. 1919. febr. 22. 5. 1. 34 Szegedi Napló. 1919. márc. 4. 3. 1.