Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Oltvai Ferenc: A Szocializált birtokok Csongrád megyében (1919. Ápr. -Aug.) / 334–359. o.

A szocializált birtokok Csongrád megyében (1919. ápr.—aug.) 33

7

' gazdálkodik 3901 birtokos 7695 kholdon. Ez a terület az öt községben a szántóföldi művelésre alkalmas területnek nem egész egyötöde. A belső feszültséget jellemzi, hogy 1920. és 1930. között ezekből a községekből az elvándorlás az 1930. évi lélekszámnak a 12%-át közelíti meg.

14 Az egész Csongrád megyére vonatkozó adatok is jellemző képet mutatnak 1920-ban. A földműveléssel foglalkozó kereső népességből 35,64% az 5 holdon aluli birtokosok száma.

15 A megye lakosságának 47%-a gazdasági cseléd, munkás és napszámos. A birtokmegoszlás vázolt helyzete fényt derít az egészségügyi állapotokra is. 1920-ban Csongrádmegyében 10 000 lakosból 156,2 tüdőcsúcshurutos, ebben csak Pest-megye előzi meg megyénket. Az írni-olvasni tudók száma 1920-ban országos átlagban is ebben a megyében a legalacsonyabb.

16 Ezek az adatok magyarázatát adják azoknak a kérdéseknek, amelyek már az I. világháború alatt ós után egész a felszabadulásig megoldatlanul nehezedtek a dolgozó osztályokra. 2. Földosztási törekvések Csongrád megyében Az 1848-as polgári forradalom egész sor kérdést megoldatlanul hagyott. Ezekre a Nagy Októberi Szocialista Forradalom adott világos feleletet. Ilyen volt az új szovjet állam második dekrétuma, a föld kártalanításnólküli köztulajdonba vételéről. A magyar föld kisemmizett népe ezt a határozatot megértette. A dolgozók többségét kitevő parasztság határozottan kívánta a földosztást és számos helyen forradalmi úton próbálta céljait elérni.

17 Területünkön ezideig nem találkoztunk erőszakos földfoglalásokkal, — de számos tényről tudunk, hogy a nincstelenek, első sorban a munkástanácsok útján, ha Öröktulajdonú parcellákhoz nem is, de bérletekhez jutottak követeléseik eredményeként. Adataink vannak arról is, hogy lépéseket tettek a földek megváltás nélküli megszerzésére . A szegedi viszonyok alakulása igen szoros kapcsolatban van a Pallavicinibirtok és a környező községek helyzetével. Épp ezért a szükséghez mérten foglalkoznunk kell vele. A szegedi városi tanács 1919. január első napjaiban intézkedik, hogy a leszerelt katonák jelentkezhetnek földért.

18 Nincs nyoma annak, hogy miféle földet akart a város adni, nyilvánvalóan csak gazdanólküli bérföldet, vagy ha ez már nem jutna, a Pallavicini birtokból tartana igényt számukra. A város vezetői azon a nézeten vannak, hogy amíg radikális polgári és jobboldali szociáldemokrata koalíciós kormány kezében van az irányítás, a földbirtokreform Szegeden nem idéz elő lényegesebb változást. Dettre kormánybiztos és Somogyi polgármester ilyen információkkal tértek haza az új esztendő küszöbén Budapestről, ahol magával Búza Barnával tárgyaltak. Ismertették előtte a város helyzetét. A város 41 422 kh. területű földjót 7465 család bérli, akik 14 TJo. 50—70. 1. Az adatok a község kigyűjtött eredményeit tüntetik fel 15 Magyar Statisztikai Évkönyv. TJj Folyam. XXVII—

XXX. 19.19., 1920., 1921. 1922. M. kir. Közp. Statisztikai Hivatal. Budapest, 1925. 75. 1. 16 Üo. 14.1. 17 A magyarországi munkásmozgalom 1917—1919. A Magyar Tanácsköztársaság. Budapest, 1957—1958. 7. és 78. 1. 18 Szegedi Napló. 1919. jan. 5. 6. 1. 22 Levéltári Közlemények, XXIX.