Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Oltvai Ferenc: A Szocializált birtokok Csongrád megyében (1919. Ápr. -Aug.) / 334–359. o.

336 Oltvai Ferenc A majorsági gazdálkodás során a század elején az uradalom a későbbi központok kialakítását azzal tette lehetővé, hogy Algyőn magtárt, tiszti, lakot és majort építtetett, Baktón, Serkéden, Levelényen istállókat és majorokat rendezett be.

7 A majorsági, saját kezelésű gazdálkodás sohasem terjedt ki a birtok egész területére. 1848, után haszonbérlőkkel találkozunk és a korábbi árendás jobbágyokra, mivel más lehetőségük nincsen, a földnélküli agrárproletár sorsa vár.

8 A birtokot az agrárszocialista mozgalmak a múlt század 90-es éveiben erősen érintették. A mozgalmak levezetésére őrgróf Pallavicini Sándor mintegy 10 000 kh. parcellázására kényszerült, amelyből vásárhelyiek és mindszentiek részesültek.

9 A század elején az árendás jobbágy azért kapta a földet, hogy azt feltörje. A kiegyezés után, az intenzívebb szemestermelés elterjedésével azonban az uradalom területének jelentékeny részét nagyobb birtoktestek bérlői kapják. A század vége felé, amikor a hitbizomány területe 52.442 kh., a terület közel 40 %-a 26 bérlő kezén van. (21 369 kh.)

10 Nem sokban változik a helyzet az I. világháború alatt sem. A Tanácsköztársaság leverése után, a felszabadulásig általában a birtok közel 45 %-a van bérbeadva, főleg középbirtoknak megfelelő parcellákban.

11 A Jjaszonbérletbe adás követett rendszere a birtok egész fennállása alatt jelentékenyen hozzájárult úgy a birtokon, mint a határos községekben és városokban a szociális feszültség állandósulásához. E nagybirtokok árnyékában nyilvánvaló, hogy a községek földbirtok megoszlása is egészségtelenül alakult. A községek lakossága terjeszkedésének útját állta a nagybirtok, elsősorban a Pallavicini-féle hitbizományi birtok. Ezt bizonyítandók bemutatjuk a birtokba beékelt és majorokban csoportosult, de közigazgatásilag mégis egy községnek számító Sövényháza viszonyait. 1920ban 6469 lakója van a pusztákból összetevődött nagyközségnek, amelynek központjában, ahol a közigazgatási és uradalmi székhely is van, csak néhány száz lakos él, — a többi, közel 6000 — a többtízezer holdat magában foglaló terület majorjaiban.

12 1930-as adatok szerint e község lakosságának 33%-á mezőgazdasági cseléd, 17 %-a mezőgazdasági munkás, tehát a lakosság 50 %-a nincstelen. 1920-ban 1797 hold föld volt a lakosság kezén. Ezután kénytelenek voltak 3570 holdat a község 552 birtokosa között szétparcellázni.

13 Néhány szomszédos községre vonatkozólag 1930-ból rendelkezünk adatokkal. Sándorfalva, Mindszent, Csanytelek, Kistelek és Tömörkény lakossága 28 000 fő, ebből 6586 a gazdasági cselé.d, munkás és napszámos munkavállaló,, 1 holdon aluli birtoka 2895 birtokosnak van 890 kh. területen, 1—5 holdon 7 Maday Pál: Árendás jobbágyok szerződéses formulái a mindszent-ányási » uradalomban. Klny. a „Jogi tanulmányok dr. Búza László egyetemi tanár, akadémikus oktatói működésének 50. évfordulójára" c. kötetből. Acta Universitatis Szegediensis, Acta Juridioa et Politica Tom. V. Fase. 8. Szeged, 1958. 4., 7. 1. 8 Maday i. m. 8. 1. 9 Dr. Kertész János: A Pallavicini uradalom. Csongrádvármegye. Vármegyei Szociográfiák. Budapest, é. n. A Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala II. r. 69. 1. 10 A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája. II. köt. Gazdacímtár. Szerk. és kiad.: M. Kir. Statisztikai Központi Hivatal. Budapest, 1897. 178— 180. 1. 11 Magyarország Földbirtokosai és Földbérlői. (Gazdacímtár.) A 100 kat. holdas és ennél nagyobb földbirtokok és földbérletek az 1935. évi adatok alapján. M. kir. Közp. Statisztikai Hivatal. Budapest, 1937. 85. 1. Sövényháza község adatai. 18 Csongrádvár megye. Vármegyei Szociográfiák. II. r. 67. 1. Sövényháza község, .adatai. "UO. ••:• • •