Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Jenei Károly: Pénzintézetek és a hitelszervezetek a Tanácsköztársaság alatt / 313–333. o.

330 Jenéi Károly Központi Hitelszövetkezet gondoskodjon. A Szeged és Kalocsa vidéki fűszerpaprika többtermelésével és íeldolgozásával foglalkozó vállalat a központ és a Hangya fogyasztási szövetkezet közös alapítása volt.

122 A Forradalmi Kormányzótanács május 20-án

123 megbízta a intézetet, hogy a Budapesti Kisipari Hitelszövetkezet pénzszükségletéről gondoskodjon. A pénzügyi népbiztos a rendelet alapján május végén a Budapesti Kisipari Hitelszövetkezetet az intézetbe beolvasztotta. A Tanácsköztársaság fennállása alatt az Országos Központi Hitelszövetkezet kb. 2 millió korona kölcöönt folyósított budapesti kisiparosoknak.

124 A Népgazdasági Tanács június 11-én az intézetre ruházta át a részletfizetéses bútorakció pénzügyi feladatait.

125 A Tanácsköztársaság a proletárok bútorszükségletének kielégítésére a bútorgyárakban, üzletekben és raktárakban tárolt kész bútorokat köztulajdonba vette. Az így átvett bútorok ellenértékét az Országos Bútorelosztó Hivatal utalványára az Országos Központi Hitelszövetkezet utalta át a jogosultak folyószámlája javára. A bútorokat az Országos Bútorelosztó Hivatal osztotta szót. A vásárlók a bútorokat csak akkor szállíthatták el, ha a kikötött vételár előlegnek az Országos Központi Hitelszövetkezetnél történt befizetését az elosztó helyen igazolták. A vételárhátralékot a 300 koronán felüli vásárlásoknál 40 havi egyenlő részletben kellett törleszteni.

126 Az esedékes részleteket a vásárló fizetéséből a munkahely vonta le ós azokat a Postatakarókpénztár útján az Országos Központi Hitelszövetkezethez továbbította. Az akció során több ezer budapesti munkáscsalád jutott így kedvező fizetési feltételek mellett bútorhoz. A pénzügyi ós közélelmezési népbiztos június első napjaiban megbízta az intézetet a proletár árucsere akció megszervezésével.

127 Az akcióban még a Hangya fogyasztási szövetkezet vett részt. Az akció elsősorban Budapest lakosságának közellátását kívánta biztosítani, egyben azonban kísérlet volt az élelmiszerfelvásárlás központi szervének a kialakítására is. A proletár árucsere akciót öt dunántúli vármegyében szervezték meg. Az Országos Központi Hitelszövetkezet az adminisztráláson kívül az akció irányítója volt. Az intézet kiküldött tisztviselői a közélelmezési népbiztos által kijelölt helységekben felállították az élelmiszerek beváltó helyét, a Hangya fogyasztási szövetkezet pedig ugyanott megszervezte a csereboltot. Az Országos Központi Hitelszövetkezet kiküldöttei a beváltó telepre behozott élelmiszereket szakemberek véleménye alapján átvették, ellenértókét kifizették és az eladónak jegyzéket adtak. Az élelmiszer átvétele és beváltása után az eladó a Hangya csereboltot kereste fel ós ott az utalványon feltüntetett összeg erejéig iparcikkeket vásárolt. A Hangya csereboltok az iparcikkekórt befolyt készpénzzel mindennap elszámoltak az Országos Központi Hitelszövetkezet kiküldötteinek. A munkástanácsok és direktóriumok itt-ott idegenkedve fogadták az árucsereakciót. Az akció azonban a kezdeti nehézségek és zavaró körülmények 123 KGL OKH ir. Titkársági okmánytár 281. sz. 123 Tanácsköztársaság. 1919. 65. sz. Forradalmi Kormányzótanács C. sz. rend. 124 KGL OKH ir. Igazgatósági ülési jegyzőkönyv 1919. augusztus 29. 126 Tanácsköztársaság. 1919. 65. sz. Népgazdasági Tanács 39. sz. rendelete. 128 KGL OKH ir. Igazgatósági ülési jegyzőkönyv 1919. augusztus 29. Korányi Frigyes vezérigazgató jelentése. 127 OKH Értesítő 1919. 15. sz.