Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Jenei Károly: Pénzintézetek és a hitelszervezetek a Tanácsköztársaság alatt / 313–333. o.

Pénzintézetek és hitelszervezet a Tanácsköztársaság alatt 331 ellenére sem volt sikertelen. Átmenetileg kétségtelenül segített a főváros súlyos közélelmezési helyzetén.

128 Az Országos Központi Hitelszövetkezet eredményes munkáját a pénzügyi népbiztosság méltányolta. Újabb feladatokat kívánt az intézetre átruházni. Mivel a Pénzintézeti Központ a mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezetek pénzügyi ellenőrzését nem tudta megfelelően végezni, Székely Béla népbiztos azzal a tervvel foglalkozott, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezetet bízza meg ezzel az ügykörrel. Az intézetnek tagszövetkezetei útján szoros kapcsolata volt a mezőgazdasággal, szervezete és felkészültsége a feladat sikeres megoldására képessé tette volna. Állandó tanácskozások voltak ez ügyben a pénzügyi népbiztos, illetve a Népgazdasági Tanács pénzügyi főosztálya és az intézet vezetői között. De a terv megvalósulására már nem kerülhetett sor. A Tanácsköztársaság pénzügyi törekvései és erőfeszítései nem voltak eredménytelenek. A pénzügyi politika erőfeszítései nélkül a tanácskormány hősi harcát nem vívhatta volna meg, az új gazdasági és társadalmi rend alapjait nem vethette volna meg. Voltak azonban e politikának hibái is. Többek között nem távolította el idejében a pénzintézetekből az ellenséges érzelmű elemeket, akik szabotázsaikkal sok kárt okoztak. Hiba volt azután az is, hogy a Tanácsköztársaság az önálló magyar pénzjegyeket nem vezette be korábban és nem folytatott erélyesebb harcot a fehér bankjegyek szabotálását megszervező ellenforradalommal szemben, bár a hibákat a Tanácsköztársaság pénzügyi politikájának vezetői látták és állandóan fáradoztak is azok kijavításán. Az önálló magyar jegybank és hitelszervezet kiépítése közben azonban bekövetkezett a Tanácsköztársaság bukása. Az ún. szakszervezeti kormány 1919. augusztus 5-ón hatálytalanította az Osztrák-Magyar Bank pénzjegyeinek bevonására vonatkozó tanácsköztársasági rendelkezést.

129 A csakhamar uralomra jutott ellenforradalom pedig a pénzintézeteket visszaadta a tőkéseknek.

130 A pénzintézetek élére visszatért vezérigazgatók és igazgatóságok nyomban vészbíróságokat állítottak fel s a Tanácsköztársaság pénzügyi törekvéseit helyeslő ós támogató alkalmazottakat a pénzintézetekből eltávolították. A finánctőke könyörtelen volt.

131 Jenéi Károly 128 A proletár árucsere-akció során az Országos Központi Hitelszövetkezet átvett 5600 ko; zsírt, 64 000 kg hüvelyest, 5000 kg tejterméket, 10 000 kg és külön még 54 000 db baromfit, kb. 312 000 db tojást. L. KGL OKH ir. Igazgatósági ülési jegyzőkönyv 1919. augusztus 29. las Hivatalos Közlöny 1919. 111. sz. A Magyar Népköztársaság kormányának 9. sz. rendelete. 130 A finánotőke méltányolta az ellenforradalom segítségét és jelentős összegekkel támogatta az ellenforradalmi szerveket. Korányi Frigyes vezérigazgató az Országos Központi Hitelszövetkezettel 5000 korona segélyt szavaztatott meg a MOVE-nak a „szövetkezeti eszme terjesztéséért". L. KGL OKH iratai, Igazgatósági ülési jegyzőkönyv 1919. november 14. 131 A Magyar Leszámítoló ós Pénzváltó Bank igazgatósága külön szabályzatot készített a „tisztviselők által a tanácskormány alatt elkövetett vétségek megtorlására". Az állásvesztés kimondásához elegendő ok volt, ha az alkalmazott önként jelentkezett a Vorö3 Hadseregbe, ha „a május elsejei felvonuláson szereplése feltűnő volt", ha a bizalmi testületben „kommunista elemekkel szövetkezett", vagy ha az intézet „jó hírnevét" ós vagyoni érdekeit sértette. A nópbiztosi megbízottak és üzletbiztosok ellen több esetben bűnvádi feljelentést is tettek. I». KGL Bankok 1919. évi ir. Fegyelmi bizottságok jegyzőkönyvei.