Levéltári Közlemények, 29. (1959)
Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Jenei Károly: Pénzintézetek és a hitelszervezetek a Tanácsköztársaság alatt / 313–333. o.
Pénzintézetek és hitelszervezet a Tanácsköztársaság alatt 329 és sokszor ellentétben voltak a bírói gyakorlatban követett eljárással. Több alapszabály a nyugdíj egyesület vagyonát a vállalat tulajdonának tüntette fel. A Tanácsköztársaság a Pénzintézeti Központ szervezetét megtartotta, a feladatok egész sorával megbízta, sőt fejlesztését és bővítését tervezte. 113 A Postatakm'élcpénztár működése nem volt ilyen sokrétű. A Tanácsköztársaság hitelszervezetében azonban szintén fontos szerepet töltött be. A Postatakarékpénztárat, mint állami szervet szocializálni sem kellett. Régi üzletágait a Tanácsköztársaság alatt is megtartotta, sőt ügyköre jelentősen bővült. Új feladata lett az államosított házak lakbérének és üzletbérének kezelése,, valamint az államosított házak karbantartási költségeinek folyósítása. Részt vett a Vörös Hadsereg pénzkezelésében is. 114 A takarékbetétek és folyószámla követelések tulajdonosai személyazonosságának igazoltatását a Pénzintézeti Központtól vette át. 440 000 db betétigazolási lapot kellett feldolgoznia. 115 A Postatakarékpénztár betétállománya jelentősen megnövekedett, 1919. július elején 1913 millió korona betétet kezelt, az 1918. évi július 1-i 970 millió korona betéttel szemben. Az Országos Központi Hitelszövetkezet 2400 tagszövetkezetével ,,a vidéki lakosságnak elismert és jól bevezetett pénzkezelő intézménye volt." 116 A kapitalista gazdasági rendben az intézet a törpe-és kisbirtokosok hitelügyét karolta fel, ami érdemévé vált. 117 A Tanácsköztársaság az intézet vezérigazgatóját és igazgatóságát eltávolította és március 23-án két népbiztosi megbízottat állított élére. 118 Változatlan maradt az Országos Központi Hitelszövetkezet szervezete azzal a különbséggel,, hogy a vezérigazgató hatáskörét a népbiztosi megbízottak, 119 az igazgatóság jogkörét pedig az ellenőrző munkástanács vették át. Megmaradtak a régi üzletágak is. A pénzügyi népbiztos a megbízottak kérésére április 3-án írásban is engedélyezte, hogy a hitelszövetkezetek a mezőgazdaság folytatásához szükséges élő és holt felszerelések beszerzésére, valamint élelmiszerekre és munkabérekre a jövőben is folyósíthassanak kölcsönöket. 120 A kölcsönök kötelezvények vagy váltók ellenében voltak folyósíthatok. A szövetkezet igazgatóságának a kölcsön kiutalása előtt hitelt érdemlően meg kellett győződni arról, hogy a szövetkezeti tagnak a pénzre valóban a megjelölt célból van szüksége. A kölcsön szükségességét egyébként a helyi munkástanáccsal igazoltatni kellett. Fellendült a takarékbetéti üzletág is. A vidéki hitelszövetkezetektől naponta 3—400 000 korona betét érkezett a központba. 121 Rövidesen újabb megbízatásokhoz jutott az intézet. A földművelésügyi népbiztos május -15-én úgy rendelkezett, hogy a szocializált Szövetkezeti Paprikaipari részvénytársaság pénzszükségletének ellátásáról az Országos 113 P. I. Ar eh. Jelentés a PK Tanácsköztársaság alatti működéséről. 114 A Munka. 1919. 66. sz. 115 P. I. Arch. TAGYOB 2/2. 116 Népszava, 1919. április 3. Varga Jenő cikke: A bankuralom halála. 117 Országos Központi Hitelszövetkezeti • Értesítő 1919. 8. sz. 118 Uo. 1919. 7. sz. A két megbízott ifj. Bosnyák Zoltán és Varjas Elemér volt. 119 A megbízottak rendszerének megszüntetése után, jüliüs 4-én a pénzügyi népbiztos Varjas Elemért üzletbiztosnak nevezte ki, L. KGL Országos Központi Hitelszövetkezet (a továbbiakban: OKH) iratai, Titkársági okmánytár 283. sz. 120 Tj 0 _ 283. sz. • ' i ,• • • 121 OKH Értesítő 1919. 9. sz. .;.; ',-':, i.:ZCr2 iUioT 1 ^
