Levéltári Közlemények, 29. (1959)
Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Jenei Károly: Pénzintézetek és a hitelszervezetek a Tanácsköztársaság alatt / 313–333. o.
328 Jenéi Károly lett, aki a Pénzintézetek Direktóriumában is ezt az ügykört töltötte bé. Az osztály feladata lett volna a vidéki pénzintézetek egyesítésére előterjesztéseket tenni. Több esetben a pénzügyi népbiztos vidéki pénzintézetek összeköltöztetését közvetlenül is elrendelte. Ahol a népbiztos rendelkezéseit végrehajtották, a Pénzintézeti Központ vidéki osztálya intézkedett, hogy az összeköltöztetett intézetek üzleti könyveiket a fúzióig továbbra is elkülönítve vezessék. 106 A vidéki pénzintézetek ellenőrzésére egyébként továbbra is megmaradtak a korábbi szervek, a pénzügyi népbiztos körzeti megbízottai és a pénzintézetekhez kirendelt kiküldöttek. A budapesti pénzintézetek felszámolását és egyesítését a 31/1919. sz. pénzügyi népbiztosi rendelet a Pénzintézeti Központ felszámoló osztályára bízta. A rendeletet egyébként a Pénzintézeti Központnak a Pénzintézetek Direktóriumába berendelt ügyésze készítette el. Az osztálynak 163 pénzintézet és magánbankház felszámolásával kellett foglalkoznia. Az intézetek vagyona meghaladta az 50 millió koronát. A felszámolási eljárást technikai okokból nem lehetett befejezni. A 4/1919. sz. pénzügyi népbiztosi rendelet a köztulajdonba vett üzemek pénzügyi vezetését és ellenőrzését a Pénzintézeti Központra bízta. 107 Lengyel Gyula népbiztos az egységes pénzügyi ellenőrzés megszervezésére a Pénzintézeti Központon belül revizori osztályt létesített. Az osztály hét szakcsoportból állt, az intézetből 27 tisztviselő teljesített itt szolgálatot; létszáma később különböző pénzintézetektől történt berendelésekkel jelentősen megnövekedett. A revizori osztály, más elnevezéssel a pénzügyi ellenőrök szakcsoportja, május 26-a után, mint a Népgazdasági Tanács VII. főosztálya folytatta működésót. Mintegy ezer szocializált üzemet tartott nyilván. A Népgazdasági Tanács keretében már 150 tagja volt, létszáma még így sem volt elegendő. 108 Május 15-én a pénzügyi ellenőrök szakcsoportja a Magyar Revizorok Szövetségével és a Közgazdasági Főiskola direktóriumával együttesen revizorokat képző tanfolyamokat szervezett. A tanfolyamok heti harminc órában alkalmat biztosítottak hosszabb gyakorlattal rendelkező banktisztviselőknek, hogy a revízióval kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket megszerezhessék. 108 Á revizorok működése nemcsak a szocializált üzemek működésének ellenőrzésére, hanem arra is kiterjedt, hogy az üzemek improduktív költségeit lehetőség szerint csökkentsék. Egy-egy revizornak állandóan 10—15 üzemet kellett látogatni. 110 A pénzügyi népbiztos április 8-án a nyugdíjintézetek, nyugdíjpénztárak és biztosítási ügyletekkel foglalkozó egyesületek vagyonának kezelésével is a Pénzintézeti Központot bízta meg. 111 A revizori osztálynak 216 ilyen egyesületet kellett ellenőrizni. 112 60 egyesület ellenőrzése után az osztály megállapította, hogy a legtöbb egyesület vagyon- és ügykezelése nem felelt meg a követelményeknek. Az alapszabályok a legeltérőbb intézkedéseket tartalmazták 106 P. I. Arch. TAGYOB 2/2. 107 Magyar Pénzügyi Népbiztosság Pénzintézeti Közleményei 1919. 1. sz. 4/P. N. sz. rend. - *» A Munka. 1919. 19. sz. 109 Magyar Pénzügyi Népbiztosság Pénzintézeti Közleményei 1919. 5. sz. uo P. I. Arch. TAGYOB 2/2. 111 Magyar Pénzügyi Népbiztosság Pénzintézeti Közleményei 1919. 2. sz. 9/P. N. sz. rend. 112 KGL Pénzintézeti Központ Vegyes ir. PK beadványa a pénzügyi népbiztoshoz.