Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Jenei Károly: Pénzintézetek és a hitelszervezetek a Tanácsköztársaság alatt / 313–333. o.

Pénzintézetek és hitelszerkezet a Tanácsköztársaság alatt 327 rövid ideig intézte, a beérkezett betétigazolási lapokat a Postatakarékpénztárnak adta át. A bankosztály aprópénz váltással is foglalkozott. A termelőszövetkezetek hetenként 10 millió korona értékű 1 és 2 koronásokat igényeltek. A munkástanács álláspontja szerint mindent vállalni kell, nehogy az legyen a látszat, hogy az intézet valamilyen munkát nem akar elvégezni." A külföldi értékpapírállományra vonatkozó bejelentéseket szintén az osztály dolgozta fel. A pénzügyi népbiztosság a külföldi értékpapírokat értékesíteni kívánta, hogy az ellenértéken élelmiszert és iparcikket szerezzen be külföldről.

100 Az értékesítés készülő tervéről azonban a Pénzintézeti Központ több alkalmazottja tájékoztatta a budapesti angol missziót.

101 Az angol misszió vezetője az információkat nyomban továbbította Bécsbe és Párizsba. A külföldi pénzpiac így jóelőre fel volt készítve ós a megvételre felajánlott értékpapírokkal szemben tartózkodó magatartást tanúsított. A mezőgazdasági hitelosztály április 6-án kezdte meg működésót a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankja székházában.

102 Az osztály a pénzügyi népbiztos rendelkezése alapján

103 a 100 magyar holdnál nagyobb gazdaságok pénzszükségletéről gondoskodott. A mezőgazdasági hitelosztály intézkedéseit a helyi munkástanácsok, a birtokrendezési és termelést biztosító bizottságok, a megyei és járási pénzintézetek ós a gazdaságok felelős vezetői kötelesek voltak teljesíteni. A pénzügyi teendők ellátásával az osztály az illető megyei munkástanács intézőbizottságának javaslatára valamelyik tanácsi ellenőrzés alatt álló pénzintézetet bízta meg. Az osztály bármikor ellenőrizhette, hogy az utalványozások a tényleges szükségletnek megfelelnek-e és a bevételeket a kijelölt pénzintézethez beszolgáltatják-e. Revizorai útján az egyes gazdaságok pénzügyi ós gazdasági ügykezelését bármikor megvizsgáltathatta. Állami kezelésbe még át nem vett gazdaságok felelős vezetői ellenvizsgálatot indíthatott. A pénzügyi teendők ellátásával megbízott vidéki pénzintézet megfelelő hitelellátmányt kapott, melynek összegével a folyósításkor megterhelték. Az osztály utólag az intézetet csak azokkal az összegekkel ismerte el, melyekről okmányokkal elszámolt. A 32/1919. sz. pénzügyi népbiztosi rendeletet Somogy ós Fejér megyére nem alkalmazták.

104 A két megyében megalakult termelőszövetkezeti központ az Osztrák-Magyar Bank megyei központjától kapott pénzellátmányt.

105 Júniusban megalakult a Tanácsköztársaság Által Szocializált Gazdaságok Országos Központja, melynek az volt a célja, hogy az egyéni gazdálkodásról a szövetkezeti gazdálkodásra való átmenetet megvalósítsa. Az új szerv pénzszükségletének a fedezéséről is a mezőgazdasági hitelosztálynak kellett gondoskodni. A vidéki osztály a Pénzintézetek Direktóriumának feloszlatása után, július 5-én kezdte meg működésót. A vidéki osztály vezetője dr. Faragó Sándo

r 99 KGL Pénzintézeti Központ ir. 1919. július 30. Munkástanács jegyzőkönyve. 100 Uo. Igazolóbizottság iratai, dr. Miklós Armand vallomása. 101 P. I. Aren. TAGYOB 2/2 Június 16-ánÁmon, Gyulay, Juhász, Karch.Kolosváry, Ledniczky és Szaploncay PK alkalmazottak keresték fel az angol missziót. 102 üo. 108 Magyar Pénzügyi Népbiztosság Pénzintézeti Közleményei. 1919. 6. sz. 32/P. N. rend. 10

*P. I. Areh. TAGYOB 2/2. 105 KGL Osztrák Magyar Bank ir. 189/1919. sz. A kaposvári fiókintézet jelentése szerint a kaposvári termelőszövetkezeti központnak a Tanácsköztársaság alatt 30 885 000 korona hitelt bocsátott rendelkezésére.