Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Jenei Károly: Pénzintézetek és a hitelszervezetek a Tanácsköztársaság alatt / 313–333. o.

326 Jenéi Károly mázasára a három veszprémi pénzintézet 40 000 db 10 koronás szükségpénzjegyet adott ki.

92 A pénz értéktelenedése az infláció velejárója volt. A korona elértéktelenedése nem a Tanácsköztársaság kikiáltása után indult meg : az OsztrákMagyar Bank 200 millió korona értékű aranyfedezete alapján 1919. március 2l-e előtt már negyven milliárd korona értékű bankjegyet hozott forgalomba.

93 A Tanácsköztársaság fennállása alatt 3719 millió korona összegű bankjegyet bocsátott ki,

94 melynek segítségével megszervezte a Vörös Hadsereget, megindította a gyárakban, bár korlátozott mértékben a termelő munkát, biztosította a termelés folytonosságát a mezőgazdaságban, erős termelőszövetkezeti mozgalmat épített ki és fenntartotta az államigazgatás apparátusát. A Tanácsköztársaság az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézetét, mint jegybankot a köztulajdonba vétellel teljesen függetlenítette a bécsi központtól. A pénz azonban nem volt különálló. A pénzügyi politika vezetői rövidesen megindították az elválasztási folyamatot e tekintetben is. Májusban forgalomba hozták az első önálló magyar pénzjegyet, az 5 koronást.

95 Majd június 5-én a Forradalmi Kormányzótanács deklarálta az ország teljes pénzügyi függetlenségét.

96 Kijelentette, hogy az Osztrák-Magyar Bank december 31-én lejáró szabadalmát nem újítja meg, bankjegyeinek fokozatos bevonását pedig egyidejűleg elrendelte. Az 50, 100, 1000 és 10 000 koronás bankjegyek már június 30-án megszűntek törvényes fizetési eszköznek szolgálni. A 10 és 20 koronás bankjegyek július 31-ig, az 1, 2, 25 és 200 koronás bankjegyek pedig december 31-ig maradtak volna forgalomban. A megállapított határidők letelte után az Osztrák-Magyar Bank pénzjegyeit a Postatakarékpénztár, vagy valamelyik tanácsköztársasági ellenőrzés alatt.álló pénzintézet minden levonás nélkül új bankjegyre becserélte volna. A Tanácsköztársaság ezzel a rendelkezéssel lerakta a független magyar jegybank alapjait. A Pénzintézeti Központnak mint jól szervezett intézménynek a Tanácsköztársaság nagy jelentőséget tulajdonított és munkáját egyre nagyobb mórtékben vette igénybe.

97 A pénzügyi népbiztosság kezdettől fogva befolyt az intézet vezetésébe. Az Osztrák-Magyar Bank mellett a Pénzintézeti Központnak is Lengyel Gyula népbiztos lett a kormányzója.

98 Az egyetlen pénzintézet volt, ahol a Tanácsköztársaság végéig Schober vezérigazgató és az igazgatók helyükön maradtak s végezték munkájukat. A Pénzintézeti Központ sokirányú tevékenységet fejtett ki. Bankosztálya bonyolította le a ténylegesen köztulajdonba vett vállalatok és üzemek pénz- és átutalási forgalmát. Átvette a páncélrekeszek és zárt letétek felnyitása alkalmával talált aranyérmeket és külföldi pénznemeket s azok ellenértékét a volt tulajdonosok folyószámlája javára jóváírta. Takarékbetétek és folyószámla tulajdonosok személyazonosságának igazoltatását csak •i 92 KGL OMB ir. 127/1919. sz. 83 A korona zürichi jegyzése 1918 végén 29,90, 1919 augusztus végén 11,71 és december végén 3,76 svájci frank volt. Pesti Hazai Első Takarékpénztár százéves története. II. ku Budapest, 1940. 60. 1. 84 Korányi i. m. 67. 1. 95 Tanácsok Országos Gyűlésének naplója. 37 1. Lengyel Gyula beszéde. 98 Tanácsköztársaság. 1919 61. sz. Forradalmi Kormányzótanács CXI. sz. rendelete. 97 KGL Pénzintézeti Központ ir. Igazolóbizottság dr. Miklós Armand védőirata. 98 Párttörténeti Intézet Archívuma (a továbbiakban P. I. Aroh.) TAGYOB 2/2.