Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Bonis György: Adatok a Budapesti Forradalmi Törvényszék történetéhez / 293–312. o.

308 Bónis Györgykriminológiai intézethez kerültek, ahol a forradalmi törvényszék által az ügyben teendő intézkedést előkészítik és egyben a kriminológia, a psychológia legújabb eredményeinek felhasználásával az esetet feldolgozzák az új igazságszolgáltatás számára."

83 A kriminológiai osztály külön főlajstromkönyvet fektetett fel; a megmaradt kisszámú irat tanúsága szerint az 1064. iktatószámig csak ilyen ügyek kerültek bele. A Kúriától a büntető járásbíróságig valamennyi budapesti és pestvidéki büntető bíróság likvidáló bizottsága küldött anyagot. Az utolsó ismert iktatószám 3258, ami elhihetővé teszi az összes folyamatban tartott régi bűnügynek a kriminológiai osztályhoz való áttételét. Ezen kívül a forradalmi törvényszék vádbiztosai és tanácsai is utaltak egyes bűnügyeket a kriminológiai osztályhoz. Szirmay tudósít róla, hogy az ítélethozatal előtt minden vádlottnál orvosi véleményt hallgatott meg a tanács a tettes egyéniségéről és beszámíthatóságáról. ,,A törvényszéken állandó elme- ós idegorvosi inspekció van, és ha valamelyik vádlottnál az idegorvos a szokásostól eltérő tünetet tapasztal, a vádlottat a törvényszék mellett felállított kísérleti kriminológiai intézet veszi vizsgálat alá, aminek befejezéséig nem hoznak ítéletet."

84 A megmaradt anyagban az 1064. iktatószámú ügy az első, mely a forradalmi törvényszéken indult meg, azután ilyen ügyek szóványosan fordulnak elő a likvidáló bizottságoktól átkerültek között, de a 2801. iktatószámtól láthatóan már csak ilyenek foglalkoztatták az osztályt. A kriminológiai osztály a beérkezett ügyeket az előadóknak osztotta ki, akik a környezettanulmányt és a jogi elbírálást is elvégezték. Két előadói munkalap bizonysága szerint egy-egy előadó (szociológus) több orvossal dolgozott együtt. Az orvos külön készítette el véleményét a vádlott testi-lelki megvizsgálása alapján ; ez a vizsgálat részletes kérdőív alapján folyt le. A javaslat azután kettőjük közös munkájával jött létre, de az egyik megmaradt iratban megtaláljuk az orvos feljegyzését, amelyben az igazságügyi előadóra bízta a javaslat megszerkesztését.

85 A munkalap rovatai az eljárás következő fázisait tüntetik fel: ,,Környezettanulmány készülőben ; környezettanulmány készen ; orvosi vizsgálat megtörtént; végzéssel befejezve ; tárgyalásra kitűzendő". A két utóbbi természetesen alternatív elintézés volt, mert ha az osztály nem tartotta szükségesnek a tárgyalást, az ügyet a forradalmi törvényszék nevében, egy külön kirendelt tanács határozata alapján végzéssel maga is befejezhette. Érdekes a megmaradt iratok alapján összeállítani, milyen cselekmények vádlottjai kerültek az osztály elbírálásának körébe. A fenti csoportosítás alapján a következő cselekményekkel találkozunk az iratokban : A) Hatóság elleni erőszak 1, hatóság megsértése 1, megvesztegetés 1, hadviselés érdekei elleni bűntett (régi ügy) 1. B) Hivatali hatalommal való visszaélés 1. C) Árdrágítás 2, gyújtogatás 1. D) Okirathamisítás 1, hamis ós tiltott játék 1. E) Gyilkosság 5, emberölés 11, magzatelhajtás 2, testisértés 6, mérgezés 1, erőszakos nemi közösülés 7, fajtalanság 3, kerítés 1, kettős házasság 1, 83 A jogszolgáltatás régi szervezetének likvidálása, Proletárjog 7. sz..55; vö. Rákos 96—97. 84 Szirmay 79. — Erről a munkáról szemléletes képet nyújt a Vörös TJjság 1919. aug. 2. számának „Bűn vagy társadalmi hatás" c. riportja. 86 Kr. 3,82/1919. sz. — A rendes eljárásra 1. Neumann Antal : Az orvospszichológus szerepe az igazságszolgáltatásban, Proletárjog 13—-14. sz. 91—93.