Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Bonis György: Adatok a Budapesti Forradalmi Törvényszék történetéhez / 293–312. o.

Adatok a Budapesti Forradalmi Törvényszék történetéhez 309 lopás 28, rablás 4, orgazdaság 11, csalás 5, sikkasztás 1, zsarolás 1, tulajdon elleni kihágás 1, uzsora 1, bűnpártolás 1. G) Ismeretlen (az iratok hiányossága miatt) 3. Ez a statisztika természetesen nem általánosítható úgy, mint a mutatókönyvből a fentiekben kiemelt két betű anyaga ; a Kr. iratok megmaradása vagy elpusztulása esetlegesség. Mégis ki kell emelni, hogy a kriminológiai osztály elbírálása alá zömmel közönséges bűncselekmények kerültek ; ellenforradalmi, politikai, lényeges rendelkezés megszegését illető (pl. ifjúmunkás elleni kihágás, szesztilalom áthágása stb.) ügyek nem fordulnak elő az anyagban. Ezt megerősíti a törvényszék megszervezésével megbízott, és munkáját mindvégig irányító Rákos Ferenc nyilatkozata is : „Magától értetődik, hogy politikai ügyekben a kriminológiai vizsgálatnak helye nem volt."

86 A vádlottak osztályhelyzetüket tekintve többségükben proletárok, kétkezi munkások, önálló iparosok és kereskedők, kistisztviselők. Az osztályellenséggel szemben a forradalmi törvényszéknek kizárólag a megtorló funkciója érvényesült. Részletes tanulmányt érdemelnének azok a javaslatok, amelyeket a kriminológiai osztály munkatársai az ügyek elintézésére tettek. Itt csak röviden jegyezném meg, hogy az igazságügyi előadók legjobb belátásuk szerint, jogi korlátozások nélkül foglaltak állást. Gyakran javasolták az eljárás megszüntetését, a vádlottak szabadlábra helyezését, mégpedig nemcsak ártatlanságuk bebizonyosulása címén, hanem a tettes családjának nagy létszáma, nyomora, a kiállott hosszabb vizsgálati fogság, jelenlegi munkájának vagy vörös katonai szolgálatának kifogástalan ellátása miatt is. A megszüntetéshez legfeljebb figyelmeztetést csatoltak arra nézve, hogy a következő esetben súlyosabb büntetést fog kiszabni a bíróság. Ezzel szemben az adott cselekmény elkövetésében ártatlan vádlottal szemben is javasoltak javító-nevelő intézkedést akkor, ha a társadalomra veszélyesnek találták. Erre az eljárásra két megszüntető végzést szeretnék példának idézni: Kr. 2821/1919. szám. A BUDAPESTI FORRADALMI TÖRVÉNYSZÉK előzetes letartóztatásban lévő N. B. J. 33 éves, szegedi születésű és illetőségű, budapesti lakos ellen erőszakos nemi közösülés bűntette miatt folyamatban lévő büntető ügyben a következőképpen VÉGZETT: A forradalmi törvényszék N. B. J. ellen nevezettnek szabadlábra helyezése mellett a további eljárást megszünteti, és egyben a Vörös hadseregbe leendő besorozása végett a budapesti Martinovich laktanyába leendő átkísérését rendeli el. Nevezett gyanúsított a leszerelése után a budapesti forradalmi törvényszék Kriminológiai osztályán jelentkezni tartozik. INDOKOK : A lefolytatott kriminal szociológiai, és kriminal pszichológiai vizsgálat alapján megállapíttatott, hogy a gyanúsított már többszöri szabadságvesztés büntetéssel sújtott* gyenge akaraterejű, sérülékeny idegrendszerű, munkához nem szokott, passiv típus, akiről a büntető igazságszolgáltatási fórumoknak olykép kell gondoskodnia, hogy kellő felügyelet alatt munkával elláttassák, és hogy így a rendszeres munkára való szoktatás útján a gyanúsított az állandó javulás útjára térhessen. 86 Rákos 95. — Rákos Ferenc szerepéről 1. nyilatkozatát, Magyar Nemzet 1959. febr. 21. sz.