Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Bonis György: Adatok a Budapesti Forradalmi Törvényszék történetéhez / 293–312. o.

Adatok a Budapesti Forradalmi Törvényszék történetéhez 307 burzsoáziával, hogy eredeti hivatásától eltérve rendes büntetőbírósággá kezdett válni.

78 Iyen kifogások egyébként már a tanácsok júniusi ülésszakán elhangzottak.

79 A bíróság ítéleteinek egyetlen statisztikája {június 10-ig) Szirmaytól származik ; ebből is kitűnik, hogy az addig elintézett ügyeknek mintegy 50 százalékát még a tárgyalás előtt megszüntették, 20 százaléka pedig felmentéssel végződött.

80 A rendelkezésünkre álló mutatókönyv az ítéletek tartalmáról természetesen nem ad felvilágosítást, kivéve a pénzbüntetésre utaló bejegyzéseket. Annyit kivehetünk belőle, hogy a bíróság nemcsak a volt uralkodó osztály tagjaival : arisztokratákkal, földbirtokosokkal, tőkésekkel, katonatisztekkel stb. szemben éreztette erejét, hanem felelősségre vonta a visszólésekben bűnös beszerzési csoportok vezetőségét, egy-egy vállalat főbizalmiját, a veszélyt előidéző villamosvezetőt, a Krisztina téri virágárust is, ha a munkáshatalom szabályai ellen vétettek. A személyneveket feltüntető mutatókönyv ebből a szempontból gazdag aratást ígér annak, aki a Tanácsköztársaság korában szereplő személyeket, e korszak mindennapi életét meg akarja ismerni. A megtorló funkciónál jóval többet tudunk a budapesti forradalmi törvényszék javító-nevelő működéséről. A múlt évben került ugyanis a Bp. 1. sz. Állami Levéltárba a törvényszék kísérleti kriminológiai osztályának töredékes anyaga, melynek* ismertetésére e kötet más helyén tettem kísérletet. Ez az anyag annál becsesebb, minthogy az irodalom aránylag kevés figyelmet fordított áz osztály működésére. Az osztály (egyes iratokban : kriminológiai állomás) külön apparátussal rendelkezett. Azokban az ügyekben, melyeket — mint alább elmondjuk — az osztályhoz tettek át, a vádlott egyéniségét egy igazságügyi megbízott (szociológus) és egy orvos "vették beható megvizsgálás alá. A közel száz ügyiratban a kor neves elmeorvosainak, pszichológusainak nevével találkozunk ; az igazságügyi megbízottak közül kiemelkedik alaposan kidolgozott javaslataival az ellenforradalom idején kivégzett László Jenő. Most az említett anyag lélektani és elmekórtani értékelését mellőzve

81 a kriminológiai osztálynak csak a bűnügyek eldöntésében vitt szerepét szeretném röviden ismertetni. Ugyancsak nem térnék ki arra, hogy milyen kapcsolat állott fenn az osztály és az Országos Kriminológiai Intézet között, amelynek alapszabály tervezete és tudományos gyűjtésének töredéke ugyancsak fennmaradt. Az,Intézet lényegében az osztály munkatársait egyesítette a rendelkezésére álló anyag tudományos megismerése és feldolgozása, valamint a szocialista büntetőkódex előkészítése céljából. A kriminológiai osztályhoz két forrásból kerültek az ügyek : a likvidáló bizottságoktól és a forradalmi törvényszéktől. A Forradalmi Kormányzótanács április 16-án szabályozta a régi rend alatt megindított bűnügyek felülvizsgálását. A LXII. sz. rendelet szerint a jogerős ítélettel befejezett ügyeket is felül kellett vizsgálni akkor, ha az elítélt még nem állotta ki büntetését.

82 A háromtagú likvidáló tanácsok alapos munkát végeztek ; május 31-ig a budapesti bíróságokon 13,812 ügy közül csak 2331-et tartottak folyamatban. Ezeknek sorsáról a Proletár jog c. folyóirat egykorú cikke így számol, be: ,,A folyamatban levő ügyek a forradalmi törvényszék mellett működő kísérleti 78 Rákos 79—82, 88. 79 Idézi Grate 101. 80 Szirmay 79. 81 Ezt Dr. Molnár Imre, a Gyermeklélektani Intézet igazgatója dolgozza fel. 82 Rendeletek A. 70—73. 20*